Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Mésodik fejezet: Harcok a magyar sovinizmus ellen

MÁSODIK FEJEZET Harcok a magyar sovinizmus ellen Abszolutizmus — októberi diploma A szlovák hegyekre ráborult az árnyék. Az abszolutista centralizmus nem engedte ugyan meg az erőszakos magyarosítást, de ebben sem volt köszönet. Szlovenszkót éppen úgy, mint egész Magyarországot idegen hivatalnoksereg árasztotta el, amely legtöbb esetben ellenségesen állt a néppel szemben, nem értette annak nyelvét, panaszait, kívánságait. Az első időben minden megmozdulás lehetetlen volt. Az októberi diploma 1861-ben a magyar urakban a legnagyobb elégedetlenséget keltette. Nemcsak a radikálisok, hanem a mérsékeltek is, Deák Ferenc hívei, kedvezőtlenül ítélték meg ezt a császári gesztust, mivel a diploma Magyarországot teljesen leigázná és Ausztria gyarmatává tenné. 1861-ben összehívták a nemzetgyűlést Budára, azonban annak megnyitása után, az 1848-as törvényekre való hivatkozással Pestre tették át a tanácskozások székhelyét. A képviselőház jórészt ellenzéki elemekből állt, amelyek Kossuthtal és az emigrációval állandó kapcsolatot tartottak fenn. Az uralkodó gróf Apponyi országbírót nevezte ki császári 23