Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

juk, ha magyarul beszélnek, ha kedvük kerekedik, a cigánnyal magyar nótát huzathatnak és ha sétát tesznek Pozsony városában, azt is megtudhatják, hogy itt egész sor ucca van elnevezve magyar nemzeti és kulturális nagyságok után. A pozsonyi uccatáblák Petőfi, Jókai, Kazinczy, Madách, Liszt Ferenc, Erkel, Kölcsey és még mások neveit viselik, Kassán pedig a kuruc hősök neveit örökítik meg az uccatáblák. Hegedűs Lóránt elfogódottsága így olvadt fel egy magyar ünnepben, amelyen a csehszlovák miniszterelnök egy órát tartó magyar beszédben ünnepelte Jókait és rajta keresztül a magyar kultúrát, majd túlhatolva a korlátokon, barátságos jobbot nyújt a magyar nemzet felé és őszinte, békés együttműködésre hívja fel. A magyar sajtó örömmel üdvözli a békés és barátságos hangot Felelős állásban lévő államférfi szájából még nem hangzott el ilyen nagyjelentőségű nyilatkozat Magyarország felé, mint a komáromi ünnepségen a köztársaság legmagasabb közjogi méltóságát betöltő Hodža Milán ajkáról. Ezek a szavak meszszire hallatszottak és csak természetes dolog, hogy nyomban visszhangjuk is akadt. A pesti sajtó világnézleti beállítottságára való tekintet nélkül egyhangúlag elismerte a beszéd nagy jelentőségét és szerencsés hangját. A „Pesti Napló" Friedrich István volt miniszterelnök tollából vezércikket szentel Hodža beszédének és többek közt ezt írja: „Tegnapelőtt Hodža csehszlovák miniszterelnök közel egyórás magyarnyelvű beszédet mondott és 183