Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

rította a történelem azt a missziót, hogy sorsközösségben összeforrva, összekötő kapocs és egyben híd legyenek nyugat és kelet, észak és dél történelmi áramlásaiban. Meggyőződésünk az, hogy amit most mi kérünk és sürgetünk, nemcsak a magyar kisebbségnek, hanem az egész köztársaság jobb jövőjének érdekében van. A miniszterelnöknek átadott memorandumok hangja határozott. Az aktivista mozgalom követeli az állampolgárság kérdésének megoldását, legalább is azok számára, akik az államfordulat előtt legkevesebb egy évig már itt laktak és azóta is megszakítás nélkül laknak a köztársaság területén. Ezeknek az ügyeknek az elintézése a másodfokú politikai hatóság dolga lenne. A nyelvtörvény és a végrehajtási rendelet több olyan intézkedést tartalmaz, amely a magyar kisebbség igényeit nem elégíti ki, ezeknek a megváltoztatása a jogegyenlőség követelménye. A memorandum felsorolja ezen a téren a sérelmeket és gyökeres reformot kér. Követeli a magyar nyelv teljes érvényesülését a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és az állam vállalatainál, legelsősorban a vasútnál. A harmadik memorandum a kisebbségi magyar iskolaügy hiányosságára mutat rá és megjelöli az orvoslás legegyszerűbb és leggyorsabb módját. A gazdasági követelések során a magyarságnak az államvédelmi kölcsön révén kiadott beruházási közmunkák és megrendelések kiadásában való részesedés is bennfoglaltatik, liogv ezzel is honorálja a kormányzat a magyar kisebbség részvételét az államvédelmi kölcsön jegyzésében. 172