Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

rította a történelem azt a missziót, hogy sorsközös­ségben összeforrva, összekötő kapocs és egyben híd legyenek nyugat és kelet, észak és dél törté­nelmi áramlásaiban. Meggyőződésünk az, hogy amit most mi kérünk és sürgetünk, nemcsak a ma­gyar kisebbségnek, hanem az egész köztársaság jobb jövőjének érdekében van. A miniszterelnöknek átadott memorandumok hangja határozott. Az aktivista mozgalom köve­teli az állampolgárság kérdésének megoldását, legalább is azok számára, akik az államfordulat előtt legkevesebb egy évig már itt laktak és azóta is megszakítás nélkül laknak a köztársaság terü­letén. Ezeknek az ügyeknek az elintézése a má­sodfokú politikai hatóság dolga lenne. A nyelvtörvény és a végrehajtási rendelet több olyan intézkedést tartalmaz, amely a magyar ki­sebbség igényeit nem elégíti ki, ezeknek a meg­változtatása a jogegyenlőség követelménye. A me­morandum felsorolja ezen a téren a sérelmeket és gyökeres reformot kér. Követeli a magyar nyelv teljes érvényesülését a közigazgatásban, az igaz­ságszolgáltatásban és az állam vállalatainál, leg­elsősorban a vasútnál. A harmadik memorandum a kisebbségi magyar iskolaügy hiányosságára mutat rá és megjelöli az orvoslás legegyszerűbb és leggyorsabb módját. A gazdasági követelések során a magyarságnak az államvédelmi kölcsön révén kiadott beruházási köz­munkák és megrendelések kiadásában való része­sedés is bennfoglaltatik, liogv ezzel is honorálja a kormányzat a magyar kisebbség részvételét az államvédelmi kölcsön jegyzésében. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom