Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

A magyarság dolgozó rétegei megszerezték a csehszlovák körök bizalmát A miniszterelnök válasza éppen olyan őszinte volt, mint a hozzáintézett szavak. — Nagyon helyesnek és időszerűnek tartom — mondta Hodža —, hogy most keresnek meg, mivel a most kezdődő belpolitikai idény tele lesz kísér­letekkel azirányban, hogy a kisebbségek helyze­tét belpolitikai téren reformokkal rendezzük. Ha megkérdik, hogy eddig miért nem fogtam bele ebbe a munkába, úgy nyíltan kijelenthetem és nincs okom arra, hogy eltitkoljam önök előtt: ere­deti kormányzati programom végrehajtása időbe­osztás szempontjából eltolódott, mert nemcsak ná­lunk, hanem Európa többi államában is más gon­dok felé terelődött a közvélemény érdeklődése. A mások fegyverkezésére kénytelenek voltunk fe­lelni s meg is tettük kötelességünket az állam, annak hadserege, biztonsága és az emberi jogok érdekében. Most azután sorra kerülnek a belpoli­tikai feladatok is, amelyek megoldásra várnak, mert szükség van a lelkek egyetértésének és a bi­zalom légkörének megértésére is, amit mindennél többre becsülök, önök a republikánus földmíves és kisgazdapárt, valamint a szociáldemokrata párt magyar nemzetiségű képviselői ebben az ország­ban érdemeket szereztek a nemzetiségi probléma megoldásában azzal, hogy komoly, becsületes és államim tevékenységükkel megszerezték u cseh­szlovák körök bizalmát, ugyanakkor, amikor a ma­gyar kisebbség egyéb politikai képviseletei min­dent elkövettek, hogy a kialakuló bizalmat alá­ássák. Ebben az államban a magyar földmívesek 173

Next

/
Oldalképek
Tartalom