Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

azé az ország. A birtok uralmat jelent a birtoktalanok milliói felett, társadalmi és politikai kiváltságot a nincstelenekkel szemben. A huszonkét állam között a köztársaság elsősorban vetette fel a földreform gondolatát és iktatta törvénybe. Erre már azért is szükség volt, mert Oroszországot kivéve, sehol olyan kedvezőtlenek nem voltak a birtokviszonyok, mint a volt magyar területen, tehát Szlovenszkón és Ruszinszkón is. A köztársaság több mint félmillió családot juttatott a földreform révén földhöz és ezek között a magyar földigénylők arányszámát túlhaladóan jutott a földreform befejezése után földhöz. Minden igényt nem lehetett kielégíteni, de ahol a legnagyobb szükségen kellett segíteni, a kéz ott volt, belenyúlt a harcokba és segített. És ez a kéz sok évszázados igazságtalanságot is tett jóvá. Legelőször ezt a gútai nemzet érezte meg. A gútai nemzet harcai a primácia ellen Hat emberöltő óta volt feldúlva a gútai nemzet élete, amióta az esztergomi prímás rátette kezét Ó-Guta, Csergőszállás, Anyalak, Bálványszakállos és Tanyacsergőpuszták földjére, Gúta községegész határára, életerejének forrására. Százhúsz esztendeig pereskedett a gútai nemzet a hercegprímással anélkül, hogy bármilyen kilátása lett volna ügyének igazságos elintézésére. 1912-ben a gútai nemzet kegyelmi kérvényt nyújtott be Ferenc Józsefhez. Könyörögtek földjük visszaadásáért, Minden hiába, az esztergomi prímás hatalma végtelen volt. Hiába rendelte el 1807-ben egy felségparancs, hogy a prímás köte11 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja.