Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

majd Szlovenszkó keleti részeit is talpra állítja, a Bodrogköz népe nagy lelkesedéssel csatlakozik Csomor Istvánhoz és az új szervezet pár hónap múlva a községi választásokon százharminc községben szerez mandátumokat, harminc község egyhangú listával szavaz a köztársasági magyar pártra. Az alig néhány hónapos parasztszövetség 15.000 szavazatot kap. Pedig a mozgalom útja elé nem hintenek rózsát, annál több tövist. A nagybirtokosok elhárító taktikája A nagybirtokosok pártjai felhördülnek. A szónoki emelvényeken, lapjaik hasábjain a legféktelenebb izgatás folyik a köztársasági magyarok ellen. Előkerülnek a lomtárból a régi rozsdás fegyverek: mindenki hazaáruló, aki nincs velük. A falvakban szemérmetlen terror indul meg. Aki republikánus, nem kap napszámot, éhen kell vesznie családjával. A vezetők százával kapnak fenyegető leveleket és nem egyszer megtörténik, hogy a republikánus mozgalom hűséges harcosait orvul megtámadják és lebicskázzák. Amikor ez sem használ, a gúny mérgezett nyilait röpítik a mozgalom ellen: a földet váró magyaroknak zsákokat küldenek, hogy abban hozzák el a földet, amit kapni fognak. Plakátok ezreivel borítják be a falusi házak falait: földet kaptok, de majd csak a temetőben. A mozgalmat azonban ez már nem tudja feltartóztatni és az 1925-ös nemzetgyűlési választáson 33.000 szavazatot adnak le a köztársasági magyarok. A mozgalomnak határozottabb és kézzel foghatóbb céljai is vannak, mint az, hogy a parasztság 159