Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

nelem keretén azon a katasztrofális válságon, amely így minden haladó történés megkötésével feltartóztathatatlan volt. Amit akart, tulajdonképpen egy radikális polgári párt programjában is elképzelhető volt, ebben az időben azonban a huszadik század első évtizedének Magyarországban túlzó forradalmi szocialista követeléseknek tűntek fel. Az uraknak ott Békéscsabán igen kellemetlen volt és a helyi hatalmasságok az egész állami apparátust igénybe vették, hogy Achimot letörjék. Mindenek előtt a népegyletet, szervezeteinek központját záratták be, aztán mandátumát semmisítették meg. Áchim azonban kemény fából faragott legény volt. Az új választáson minden terror ellenére ismét képviselő lett. Amikor másodszor megválasztották, a gentry választási elnök ezekkel a szavakkal nyújtotta át mandátumát: Egy úri választási elnök „Tisztelt Képviselő úr! Midőn átnyújtom önnek Békéscsaba város mandátumát, nem tudom, átok lesz-e rajta vagy áldás. Addig éltesse az Úristen családjával együtt, amíg a hazát tartja szem előtt mindenek felett. Tovább nem. Mi, a bizottság tagjai köszönetére nem reflektálunk!" Az új mandátummal új harcok indultak meg és itt kapcsolódott most a parasztvezér életébe egy másik parasztvezér, Hodža Milán. A hét évvel fiatalabb, de sokkal nagyobb műveltségű fiatal szlovák újságíró és politikus mentora, tanácsadója és mestere lett a békési parasztvezérnek. Hatása alatt radikálisabbra fordult Áchim programja — különösen a földbirtokot illetőleg. Eleinte a föld10* 147