Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok

olyan társadalom, amely csak egyes, vagy néhány ezer kiváltságosnak nyújt kényelmes vagyoni és politikai helyzetet, beteg társadalom és beteg lesz lassanként még a kiváltságos osztályok tekintetében is. Olyan társadalom, amely a munkások millióit részben vagy egészben kizárja a jogok és nemzeti jövedelem élvezetéből, erkölcstelen és nem tarthat számot arra, hogy bármely becsületes ember tiszteletben tartsa. Áchim jogrendje a munka jogrendje — A leendő jogrend, amelyért én harcolok és amelyért most izgatónak vagyok nevezve, a munka jogrendje lesz, amelyben egyes-egyedül az egyén által végzett munka, munkájának jelentősége és valódi értéke fogja megadni a polgárnak a maga jelentőségét a társadalomban. — Beismerem, művelt ember finomabb hangon mondaná el ugyanezeket, de a capitoliumi ludak sem tudtak pacsirta módjára énekelni, mégis megmentették Rómát, pedig hangjuk nyers volt és közönséges. Megmentették, mert a rómaiak nem nézték a hangot, hanem meghallgatták a figyelmeztetést." De Róma nem Békéscsaba és Békéscsaba nem hallotta meg a figyelmeztetést. 1904-ben Áchim L. Andrást képviselővé választották. Ez a tisztesség számára valóban súlyos kötelezettséget jelentett és Áchim szeretett volna megfelelni ennek a kötelezettségnek. Mindenek előtt nem érezte magát csak Békés követének, országos programja volt és ez a program még arra is képes lett volna, hogy megvalósulásával átlendítse Magyarországot a törté146