Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)
Hatodik fejezet: Hodža és a magyarok
módszereket alkalmaztak, ő is radikális módszerekkel dolgozott. Ebben rejlett félelmetes ereje és ezért kellett meghalnia. A békési állapotok a század elején A békési állapotok ebben az időben, a század kezdetén, még elvadultabbak voltak, mint bárhol másutt az országban. A harc kíméletlenül folyt élet és vagyon ellen. Áchim 1906 október 2-án ezt írja lapjában, a parasztujságban: „Már többször is, de kivált most, szeptember 30-án, vasárnap, a békéscsabai úri vadásztársaság bement a földemre, veteményeimre és különösen mintegy tizenöt hold cirokvetésemben okoztak ezrekre menő kárt azzal, hogy azt össze-vissza törték és örökre hasznavehetetlenné tették — miáltal nekem és körülbelül húsz felesemnek egész évi termését elrabolták. Most vasárnap történt, hogy szintén több úri állat bement vadászni a cirokvetésembe és akarattal-e, vagy nemtörődömségből a ciroktábla mellett teheneket legeltető három kis gyermekem közé lőtték a serétet. Csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy fogoly helyett nem három kis ártatlan gyermekem lett az úri passzió martaléka." Hogy milyen a csabai úri mentalitás, az egy szürke hírből kitűnik, amely pár héttel később jelent meg és közli, hogy a mezőgazdasági munkást a csabai földbirtokos urak döghússal etetik. Nem csoda tehát, ha minden jóérzésű ember kiáll a porondra ilyen antiszociális állapotok ellen harcolni. Áchim András maga egyik perében, amelyet izgatás miatt indítottak ellene, így védekezik: „Az 10 Sebestyén József dr: Hodža Milán útja. 145