Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Első fejezet: Egy nemzet élni akar

És a bűnöket mindig nyomon követi a bűnhődés. Ez az önző ragaszkodás az előjogokhoz 60 eszten­dővel a francia forradalom után, tragikus követ­kezményekkel járt. A rendek szabotálják a reformokat A reformpárti vezérek mögött nem egy meggyő­ződéses, lelkes katona sorakozott, de a többséget — éppen úgy mint a konzervatívoknál — az elő­jogokhoz makacsul ragaszkodó önző politikusok alkották. És ha Kossuth forradalmi lendülete sok­szor megtorpant, ha a haladás helyett nem egyszer fékezni lesz kénytelen, ennek oka nem mindig az, hogy belőle hiányzik a lendület. Sokkal többször azzal kell számolnia, hogy az ellenzék soraiban máris túlmerésznek találják a haladás tempóját. A reformokat részben az ellenzék nyomására, részben a galíciai parasztlázadásról érkező túlhaj­tott hírek hatása alatt, de még inkább a magyar­országi parasztlázadástól való félelemből törvény­be iktatta a rendi nemzetgyűlés. Ezzel megpecsé­telte saját sorsát, szétment, hogy helyet adjon az új, „demokratikus" országgyűlésnek. Az országgyűlés nem demokratikusabb a rendi gyűlésnél Demokratikus volt ez az új országgyűlés? Ezt a legjobb akarat sem mondhatja, összetétele nagyjá­ban az volt, mint a rendi nemzetgyűlésnek. A kép­viselők között négy paraszt volt, de ezenkívül aligha volt nem nemes tagja a parlamentnek. A nemzeti­ségiek teljesen kimaradtak és kibuktak a magyar nép jelöltjei is. Arany és Petőfi, a magyar kultúrá­ló

Next

/
Oldalképek
Tartalom