Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Első fejezet: Egy nemzet élni akar

És a bűnöket mindig nyomon követi a bűnhődés. Ez az önző ragaszkodás az előjogokhoz 60 esztendővel a francia forradalom után, tragikus következményekkel járt. A rendek szabotálják a reformokat A reformpárti vezérek mögött nem egy meggyőződéses, lelkes katona sorakozott, de a többséget — éppen úgy mint a konzervatívoknál — az előjogokhoz makacsul ragaszkodó önző politikusok alkották. És ha Kossuth forradalmi lendülete sokszor megtorpant, ha a haladás helyett nem egyszer fékezni lesz kénytelen, ennek oka nem mindig az, hogy belőle hiányzik a lendület. Sokkal többször azzal kell számolnia, hogy az ellenzék soraiban máris túlmerésznek találják a haladás tempóját. A reformokat részben az ellenzék nyomására, részben a galíciai parasztlázadásról érkező túlhajtott hírek hatása alatt, de még inkább a magyarországi parasztlázadástól való félelemből törvénybe iktatta a rendi nemzetgyűlés. Ezzel megpecsételte saját sorsát, szétment, hogy helyet adjon az új, „demokratikus" országgyűlésnek. Az országgyűlés nem demokratikusabb a rendi gyűlésnél Demokratikus volt ez az új országgyűlés? Ezt a legjobb akarat sem mondhatja, összetétele nagyjában az volt, mint a rendi nemzetgyűlésnek. A képviselők között négy paraszt volt, de ezenkívül aligha volt nem nemes tagja a parlamentnek. A nemzetiségiek teljesen kimaradtak és kibuktak a magyar nép jelöltjei is. Arany és Petőfi, a magyar kultúráló