Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

közelebb fekvő megoldás a mezőgazdasági vámok bevezetése volt. Addig ugyanis az volt a helyzet, hogy a mezőgazdasági termékekre egyáltalában nem volt vám, csupán vágómarhára, zöldségre, gyümölcsre és egyéb kisebb jelentőségű terményre. Ezek is háború előtti vámok voltak, amelyek egyrésze még eredeti tételükben maradt meg, legföljebb háromszorosa és csak kivételesen hétszerese az aranyvámnak, míg az ipari vámok tíz-húsz, sőt harmincszorosa volt a békebeli aranyvámnak. A vámok bevezetése azonban nem ment simán, sőt egyenesen a koalíció válságára vezetett. A szocialisták megtagadták a birtokosság követelésének teljesítését, Hodža azonban nem engedett. Híres pilzeni beszédében olyan határozott módon kötötte le magát és pártját a mezőgazdasági vámok követeléséhez, hogy a szocialisták megtagadták közreműködésüket és megbuktatták az akkori kormányt. A helyzet tehát most még egy politikai válsággal is súlyosbodott. Švehla lemondott s betegen hónapokon át külföldön tartózkodott, helyébe hivatalnokkormány került. E kormánynak Kramář és Šrámek segítségével az új többséget Hodža szervezte meg, még pedig elsőízben két német párt bevonásával. Hónapokon keresztül folyt a harc, Hodža fáradhatatlan volt. Éjjel-nappal tárgyalt, tanácskozott, egyezkedett fáradhatatlanul, pedig csak a lélek volt ép, de a test már erőtlen. Erős szervezetét betegség támadta meg, de ez sem tudta őt legyűrni. A győztes végül mégis ő maradt. A vámtörvényt megszavazta a parlament és ezzel hervadhatatlan szolgálatokat tett a kisgazdáknak és az egész földmíve122