Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

lésnek, főleg Szlovenszkón, mert a vámtörvény nem egy speciális kedvezményt tartalmazott a szlovenszkói földmívelés számára. Hodža azonban itt nem állt meg. Nyitott szemmel látta azt a folyamatot, amely végeredményben a földmíves-osztály romlását idézné elő, ha ezt egy erős kéz meg nem állítja és összhangba nem hozza a földmívelés érdekeit az ipar érdekeivel. A cseh ipar politikája A köztársaság megalakulásakor a történelmi országok hatalmas ipara nyomta bélyegét a gazdaságpolitikára. Az agrárpártban érezték, hogy a földmíves-társadalom háttérbe szorult. Az ipart hatalmas védvámokkal támogatták és erősítették, a földmíves rossz sorban volt. A cseh agrárok szövetkezetekkel erősítették a gazdákat, de a párt vezetőségében nem volt meg a kellő koncepció arra, hogy intézményesen, átütő módon emeljék föl a földmívest. Švehlának megvolt hozzá a koncepciója, de az akkori politikai viszonyok között ideje sem volt arra, hogy a törvény segítségét nyújtsa az őstermelő-osztálynak. Hodža megalapítja a földmíves akadémiát Hodža tudományos módszerével, amelyet a gyakorlatiasság szőtt át, kísérelte meg koncepciójának megvalósítását. Mindenekelőtt a földmíves akadémiát teremtette meg, amely a kontinensen harmadik ilyennemű intézet. Eddig csak Párizsban és Stockholmban volt mezőgazdasági akadémia. És itt lehetetlen párhuzamot nem vonni egy közel hatszáz esztendővel ezelőtt lejátszódott kultúrese123