Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

A nemzetgyűlés fölfigyel erre a beszédre, a kérdés ilyen módon való megoldásának ellenzéke elnémult és a nemzetgyűlés elfogadta Hodža javaslatát. A törvény most már megvolt, de még hónapok múlottak el mire a köztársasági elnök kinevezte az első unifikációs minisztert Hodža személyében. Az egyedüli jelölt ő volt, őt azonban a kormány Budapesten sem nélkülözhette, ahová augusztus elején behatolt a román hadsereg és ahol Csehszlovákiát komoly megfontoltsággal képviselni kellett. Nem volt különben is könnyű dolog megszervezni az államfordulatot követő káoszban ezt a minisztériumot. Egyelőre még sem helyiség, sem hivatalnok nem állt rendelkezésre és nehéz fáradságos munkával kellett az elébetornyosuló akadályokat elhárítani. Hodža nem ijedt meg a nehézségektől, megszervezte a minisztériumot és nemcsak az intézmény alapját vetette meg és szervezetét építette ki, hanem hozzálátott a legsürgősebb kérdések megoldásához is. Államivá tette az egész szlovenszkói közigazgatást is és amikor 1920 május 25-én eltávozott a minisztérium éléről, az alapok már le voltak rakva, a követendő irányok ki voltak jelölve. Később is, amikor az unifikációs minisztérium megszüntetésén tárgyaltak a nemzetgyűlésben, Hodža volt az, aki pártfogásába és védelmébe vette ezt az intézményt. Sőt nemcsak annak meghagyását indítványozta, hanem még tökéletesebb kiépítését is. Egyik beszédében rámutat arra, milyen fontos az, hogy a törvénythozó munkálatoknál a régi magyar törvényt figyelembe vegyék. „Nem lehet az osztrák törvényeket Szlovenszkóra alkalmazni — 99