Sebestyén József: Hodža Milán útja (Bratislava : Sekey Viktor, 1938)

Negyedik fejezte: Az alkotó munka

mondta ebben a beszédében —, mert ez nem unifi­káció, hanem oktroj lenne, amely bizonyára a leg­nagyobb ellenállásra találna. A politikai szempon­tok, de főleg az alkotmányos felelősség kérdése megkívánja, hogy az unifikációs intézmények élén továbbra is miniszter maradjon. Majd ha az unifi­káció annyira előrehaladott lesz, hogy az elvégzen­dő munka márcsak közigazgatási teendőkből fog állani, akkor mérlegelés tárgyává lehet tenni, hogy az unifikációs intézmény esetleg miniszter nélkül menjen tovább. Azért is szükséges az unifikációs minisztérium fenntartása, mert még mindig nincs elegendő hivatalnok ahhoz, hogy valamennyi köz­ponti hivatalba a szlovenszkói jogban járatos hiva­talnokokat lehessen ültetni. Hodža közbelépése ez­úttal is döntő befolyást gyakorolt az unifikációs minisztérium sorsára, amelyet 1926 október végétől mintegy negyedéven keresztül most már másodszor is Hodža tartott kezében. Erre az időre esik az egész köztársaság területén a politikai igazgatás új­jászervezése, amelyet szerinte az tett szükségessé, hogy egyenesen föltűnő és kiáltó dolog volt az egy­általában nem harmonizáló részek különbözősége, amelyekből a politikai igazgatás összetevődött. Csehországban és Morvaországban az önkormány­zat erősen ki volt építve a közigazgatásban, míg Szlovenszkóban nem és ez olyan körülmény, amely nagyon kellemetlenül emlékeztet a köztársaság közigazgatásában uralkodó dualizmusra, amint azt Hodža a szenátusi költségvetési vitában mondotta. Egészen bizonyos, hogy Hodža mindkét minisz­tersége alatt kifejtett unifikációs munka a valóság­ban nagyon termékeny volt. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom