Híres nyitraiak (Nitra. Dr. Faith, 1939)

20. Rudnyánszky György

DOMBAY HUGÓ : RUDNYÁNSZKY GYULÁRÓL Megindító nagy szomorújáték az élete. E megyének fia volt, illő, hogy megemlékezzünk róla. A szó teljes értelmében Isten kegyelméből való költő volt. A lélek szárnyalása, hevülete, a nyelv zengzetessége, bűbája, a gondolatok ereje szerint arra méltó és hivatott, hogy a nemzet legjelesebbjeinek sorában foglaljon helyet — de az odavezető utat elzárta előle balvégzete. Én, aki közel állottam hozzá, a szomorú színjáték igazi rúgóit megtudom érteni. Azon mult az egész, hogy abban is, ami tisztán a földre tartozik, lelkének gazdagsága szerint akarta és hitte megvalósíthatónak az életet. Amit izzó képzelete ragyogó színekben vetett eléje, azt a föld rögében is valóra akarta váltani. Soha nem bírt hidegen, higgadtan számot vetni a mérhetetlen különbséggel, mely a lélek nagyúri bőkezűségének és a földi kincs pazarlásának természetében rejtőzik. Azt hitte, hogy a lélek kincsét készpénzre lehet váltani és nem vette észre, hogy e kétféle vagyonnak mily mélységesen nagyok az ellentétei. Hogy a lélek gazdagsága kimeríthetetlen és annál jobban szaporodik, minél többet költünk belőle ; mert a gondolat hasonló a dobáló bűvész golyóihoz, amelyek mindig visszahullanak, a pénz azonban szörnyen nyárspolgárias természetű és az eldobott soha sem gurul vissza, sőt könnyen magával rántja az élet legfőbb javait. Megesett, hogy midőn korom jogánál fogva a szerény élet szükségességére intettem és Petőfi példáját idéztem, aki Debrecenben csikorgó tél idején pipáján melegítette dermedő újjait, hogy megfoghassa a tollat és leírja ragyogó gondolatait, — verssel felelt, amely — igaz, hogy — gyönyörű, de szomorúan téves, mert azt írta benne, hogy pompa jóllét, ragyogás nélkül nem bírja összhangba hozni lelkével a földi életet ! Holott a költő álma és a földi pompa rideg ellentét, mert az igazi költő a földi élet bajaival küzködő ember buzdító papja, apostola, aki a csüggedőt egy eszményibb világgal bíztatja, az ő lelkének röptével a többit oda emelkedni iparkodik, tehát ismernie kell e röggel való küzdelmet. A milliók ura meg nem értheti ezt a milliónak mindene van, de nincs költészete. Repülhetne-e a pacsirta, ha aranyba foglalnák a szárnyait ? — 33 —