Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

A magyar ellnetmondások világa - 10 A kispolgár lázadása

62 költő, hogy közelebb engedte magához korát s annak embereit. Ebből a közelségből a kispolgár, erkölcsisége mértékeivel, kéjjel turkált Ady benső bonyodalmai között s magához aljasította. Akadtak komolyabb szellemek is, akik például ugyanebből a szempontból vontak Ady és Tisza között párhuzamot. Milyen igazságtalan összehasonlítás! Hisz az úgynevezett erkölcsiség mérlegén a költő és politikus közül mindig a költővel repül magasba a serpenyő. Mert ki tartja számon a politikus lelki bonyodalmait, kit érdekel szerelmi élete? Vaktában veszem kezembe ezt a fonalat, de majdnem biztos vagyok benne, hogy a politikusra sem vetne jó világot, ha ismernők szerelmi kalandjait. A kispolgár Adyval szemben idáig is képes volt elmenni a kegyetlenségben: ,,Igen nehéz, sőt lehetetlen bizonyos vonásokat elválasztani egymástól, önök nagyvárosban élnek és ma a szirének nem az óceánok távoli szigetein élnek, hanem a nagyvárosok utcáin, a diákszoba ablakai alatt. Nem lesz jó, ha élethajójukra mágnes gyanánt Adyt viszik. Nem fogja-e örvénybe sodorni önöket?" Ezt egy középiskolai paptanár írta le egyik cikkében, Magyarország egyik leghíresebb vidéki gimnáziumának történelem- és magyarszakos tanereje. A cikket zászlóként hordozták az ifjúság Ady-imádata ellen. Kiket fektetett még deresre országos lázadásában a kispolgár? Elsősorban Szabó Dezsőt. Adyt már holta után ütötte. Szabó Dezsőt még életében, éppen azért fájóbban és kegyetlenebbül. „A magyar történelem harcai zsiványokért és martalócokért folytak. Ezt a több, mint történelmi materializmust a kis gimnázisták el is hiszik, mert Szabó Dezső írta. Ó, mi öregek már nem vagyunk ennyire hiszékenyek, hogy az ilyen világos destrukciónak felüljünk." Történész és kisebbségi politikus véleménye ez Szabó Dezsőről. A vélemény annál súlyosabb, mert kisebbségi ember írta le és hirdette, akinél a kisebbségi helyzet súlyosbítja Szabó Dezső magyarságszemlélete iránti érzéketlenségét. A kispolgár félt, hogy kiforgatják múltjából, melyet oly szépen kitervelt magának és kiaranyozott. Szabó mellett Móricz Zsigmond is megkapta a maga porcióját: ,,A fiatalok Móriczot persze felelősség nélkül kinevezik „legnagyobb magyar regényírónak". Ez pedig csak egy írónak jár ki: Jókai Mórnak, aki az egész világon elsőnek tette ismertté a magyar irodalmat". Essünk át gyorsan a felsoroláson. „Újabban valami Bartók és Kodály nevű urak azt a képtelenséget merik állítani, hogy a cigánymuzsika nem az igaz magyar muzsika. Hej csak élne jó atyám és mondanák ezt neki, majd elhegedülné az urak hátán az ő nótáját". (Ügyvéd, földbirtokos, szerkesztő és kiadóhivatali igazgató véleménye). Mindenkinek van egészen biztosan ilyen gyűjteménye ebből a szomorú korból, aki ezt a harcot az új magyar létforma érdekében végigverekedte. A mai zűrzavar és dilettáns tobzódás csak következménye már Ady minőségi magyarsága bukásának. Ma már olyanok is megütköznek ezen, akik ezt a harcot Ady ellenében vívták vagy néma fölénnyel nézték a kétségbeesett és egyenlőtlen küzdelmet. A kispolgár lázadása következményeivel már teljesen magához rántja a mai jelent. Milyen következményeit érezzük ennek a lázadásnak legsúlyosabban? Érezzük elsősorban az írástudók nagy részének árulását, akik nem fogtak időben össze, hogy ellentálljanak a kispolgár zúdulásának. Ez az árulás már a múlté. A mai írástudó már kicsit ügyesebb. Tudatában feloldja az oldalakat, a frontokat és szélsőségeket úgy, ahogyan a kispolgár tudatában egészen a mozdulatlanságig paralizálják egymást az ellentétek. A szociográfusok megpróbálták megharcolní a magyar minőség forradalmát, mindenesetre szűkebb keretek között, nem olyan univerzálisan, mint Ady nemzedéke. De a menynyiségi zúdulás még ezen a területen is győzött a minőség felett. Végül is a kispolgár nyugodtan és boldogan oldódhatik fel a fajbiológia mennyi-