Jócsik Lajos: Hazatérés, Tájékozódás (Pécs. Janus Pannonius Társaság, [1942])

Hazatérés - 7 A felvidéki és az anyaországi középosztály

16 nevelni kell. Hogy mármost a felvidéki középosztály sem szélesebb, se» szűkebb keretekben nem tudott magából nevelő hatásokat kibocsátani, az annyit jelent, hogy nem volt képes ilyen hatásokra. Ennek magyarázata az lehet, hogy nem is tudott magából ilyesmit kibocsátani, vagy ha mégis, akkor nem volt elég ereje, hogy hatásait érvényesítse. Társadalmi tekintetben törvény, hogy tartós érvénnyel nevelni csak egynemű elemeket lehet. A középosztály a középosztályt, a parasztság a parasztságot nevelheti és neveli is a legnagyobb eredménnyel. De a hasonszőrűek között is az dönti el a nevelést, hogy milyen erővel tudják hatásaikat elfogadtatni. Az északi középosztály, miként az imént mondottuk, kezdi elveszíteni képességeit a hatásokra az északi parasztsággal szemben. Ez még érthető jelenség, tekintve, hogy itt különnemű elemek állanak szemben. De mivel magyarázható az a tény, hogy képtelen volt a hatásokra az északra került anyaországi középosztállyal szemben is? Mivel magyarázható, hogy mindenütt a trianoni magyar középosztály adja meg a maga tulajdonságaival az északi középosztály character in delebiliseit? A felelet nem lehet más, mint az, hogy a trianoni középosztály erősebb és öntudatosabb társadalmi egyéniségnek bizonyult. Nagyobb a társadalmi öntudata, nagyobb a biztonsága, nagyobb az öncélúsági beidegződése. Pedig egyébként az egymásrahatás szempontjából egyenlőek lehetnek az előnyök mind a felvidéki, mind az odakerült középosztály számára. Nem kerülhetett ugyanis több trianoni középosztályi elem a Felvidékre, mint amekkora az északi magyar középosztály, sőt az a benyomásom, hogy a trianoniak vannak kisebbségben. Mégis képesek arra, hogy a maguk formáira változtassák a z egész osztály képét s így az egész Felvidéket is. Az északi és a trianoni középosztály összeolvadása oly család képét juttatja eszembe, ahol a férj erős és erélyes, a feleség pedig törékeny. A férj oldalán fizikai fölény, az izomerő fölénye, a feleség oldalán inkább a szellemé, de azért a szellem magasabbrendűsége ellenére boldog izgalommal rendeli alá magát a fizikai túlerőnek. A két középosztály társulásában is pontosan ez ment végbe s így a trianoni középosztály adja meg a házasság jellegét. Bekövetkezett hát az, hogy a várakozások ellenére a trianoni középosztály hozott új létformát a Felvidékre, holott mindenki azt várta, hogy az északi középosztály adja majd azt az egész magyarságnak. A trianoni középosztály létformája nagyon színes és nagyon kívánatos. A formák és külsőségek barokk gazdasága jellemzi ezt a létformát, minden pillanatban XIV. Lajos udvara jut az ember eszébe. Formák gazdagsága az emberek társadalmi állásában, formák tömege az érintkezésben. Formaság, mégpedig felhajtott árfolyamon az élet anyagi körülményeiben, elsősorban az öltözködésben. Már másoknak is feltűnt ez, de kevesen tudják még, hogy középosztályunk ebben a tekintetben ideáltípusa lett minden náció középosztályának és polgári rétegeinek. Ma már a divatot nem egy nyugati ország polgársága tőlünk tanulja el. Az embernek aztán az az érzése, mintha a magyar középosztály mindent a hivatali szabályzatok és a szolgálati pragmatika szerint formált volna ki. Mintha az egész életét valamilyen parlamentben normatív rendezéssel építették volna fel, mindenre írott és Íratlan törvényei és szabályai vannak. S mindennek tetejében az az egymásközti, vagy az osztályon belül érvényesülő családiasság, mintha mindenki öccse és bátyja volna mindenkinek. Az első pillanatban valami belső demokratizálódásnak tűnik fel ez, de aztán rájön az ember, hogy jobb lenne, ha mindenki uramnak tisztelné egymást. Kicsit szédített az első pillanatban a középosztály káprázatos formakészsége. Pislogtunk, mint amikor setétbői hirtelen napfényre kerül az •mber. A mi formáink puritánul leegyszerűsödtek a kisebbségi helyzetben.