Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovákok

46 művészet kialakításán. Kettős föladat nehézségein kell átmentenie a szlovák művészetet. A dolgok felülete után mély, benső értékelésű művészetet kell adníok. A tradicíótlanság alaphíányaít be kell hozníok anélkül, hogy korszerűtlenek lennének és ugyanakkor a korkövetelmények vonaláról kell nyűjtaniok értékeiket. A küzdelem közben hátráltatólag hat az olyan művészcsoportok hiánya, melyek programmszerűen foglalkoznának önmagával a művészettel Szlovenszkón és az individuálisan széthulló értékeket egy, mindent átfogó és kifejező alkotót helyettesítve, az egycélúság programmjába tömörítené. Ha végigtekintünk a szlovák művészek évenként megismétlődő reprezentációs tárlatain, melyeket a „Spolok Slovenských Umelcov" rendez, magunk előtt látjuk a szlovák művészet teljes grafikonját. Az első és a szlovák művészet távlataiban univerzális jelentőségű művész: Martín Benka. A szlovenszkói lokális piktúra teljes értékű kifejezője. Az eddigi felületen mozgó tájlátást átszereli. Meglátja a tájat dekorációk nélkül, a maga őszinteségében. A hegyek vonalai, vegetációi, a szabadban dolgozó emberek egy egységet képviselnek, szervesen egymáshoz tartoznak. A képalkotó tartalmat látja meg bennük Martín Benka. A hegyek vonalaiból, a vegetáció színességéből egy sajátos világot formál, mely ha formaeredményekkel nem is tud szolgálni és ha jelentőségét Szlovenszkóhoz kapcsolja is, hatása egyetemleges az egész szlovák píkturára. Benka nem szeparálja magát egy meghatározott tájra. Az egész szlovák vidék egyaránt közel