Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szlovákok

45 A XX. század gépkulturája, gazdasági proble­matikája a kulturális és gazdasági élet kezdet­legességében találta az önállóságra jutott szlo­vákságot. A szlovák kultúra még az 1848-as forradalmi idők nemzeti romanticizmusában álla­podott meg. Az új helyzet már más. Modern követelményekkel állott meg a szlovák kulturával szemben. A történelmi szerepet tartó és átvevő idősebb generáció szellemi motorja : a Stúr-generáció lendülete volt. A kor, mely ennek a generációnak törekvéseit valóra váltotta és a szlovák szellemi élet élére állította a szellemi hagyaték mai örö­köseit, — már a XX. század egész civilizációjával, racionalizált termelési rendszereivel állott a szlovák szellemi és művészeti élet elé. A valóság és a régi kultúra között szakadék van. Korszerűtlen. A való­ság dívergácíót hozott a szlovák szellemi életbe. A gazdasági alap diktálta ezt. A modern gépkultúra fölfejlődése nyomán járó gazdasági válságok hatást gyakorolnak magára a művészetre is. A szlovák művészet szenvedi ugyan e hatásokat, de nem reagál rájuk. A modern élet, annak analízise nem tud formaképző hatást fejteni rájuk. Hiányzik problematikájuknak pszíhológíai átélése, mely az idegrendszer legbensejének alkotó műhelyéből új, kifejező művészetté tud kinőni. A szlovák piktúra az államfordulat után is a dolgok etnografikus fölületein maradt. Megábrá­zolták az egyes vidékeket, mert érdekes és jellemző. A fiatal nacionalizmus romantikus színnel vont be mindent. A legújabb művészgárda mélyebbre igyek­szik hatolni és megható szorgalommal dolgozik az új

Next

/
Oldalképek
Tartalom