Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

26 A művész ne legyen a világ és a társadalom passzív szemlélője. A művész és művészet a kollektív közösségek szükségleteit vállaló alakító legyen. A technika a kapitalista árutermelés racionalizációja következtében gigantikusán nagyokat alkotott, hogy kielégítse a termelést. A termeltető nagypolgárság a tradicíók tormáival vette körül magát. A tömeg passzívan fogyasztotta a gépipar kézműipar-formák után készített produktumait A művészethez nem volt semmi köze. A konstruktivizmus a kubizmusból fejlődött. Az orosz művészek teremtették. Már 1917-ben a fiatal mérnökök, festők és szobrászok egy csoportja az építészet, szobrászat és festészet szintézisének gyakorlatát akarták megteremteni. 1920-ban proklamálták a konstruktivizmust. A konstruktivizmus és a vele együvé tartozó szuprematízmus és képarchitektura megtagad minden közösséget az eddigi szubjektív kívetülésektől függő esztetízáló szépművészettel. — Nem kell szépművészet — mondották. A praktikus célok nyílt bevallása kell. Egyértelműség és általánosság. Elszakadnak a festmény tradicionális pigmentanyagától és a technikai anyagok megmunkálásán dolgoznak. (Üveg, acél, fa, stb.). Új formák után kutatnak és az anyagszépség kidomborítására törekednek. A képsíkon két dimenzióban alkotják a sík ökonomikus új törvényeit. A kiterjedést, stabilitást, dinamizmust. Malevics síkkonstrukcióí, amit szuprematizmusnak nevezett el, a fehér alapon,