Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

27 mint végtelen téren elhelyezett fekete kockák, téglalapok, egyenes vonalak és körök, fehér, fe­kete és vörös színben, a legteljesebb elvonatko­zottságukban is a legtökéletesebben praktikusak. Az architekturálís tervezésektől a grafikáig a sík praktikus kihasználhatóságának összes lehetőségeit tartalmazzák. Az új alakítás a sík elvontságából kilépett a térbe. A tér törvényeit kutatta. Az új anyagok (üveg, beton, acél) kívántak új szerkezeti lehető­ségeket A térelemek egymáshoz való viszonyát. Orgánikus kiépítésüket és dinamikus jelentőségüket. Nyíltan bevallotta, hogy a célszerűség kö­vetelményeinek új szerkezettel és anyaggal akar szolgálni. Ezek a művészeti törekvések gyökerestül meg­fordítják az eddigi művészeti kulturát. A művész, mint a viszonylatok és anyag fölfedezője és orgá­nikus rendszerbe teremtője, a praktikus élet anya­gának és formájának alakítójává válik. A Bauhaus-mozgalom erről a pontról, a prak­tikus fölhasználhatóságuk és a létezésük által adott problémák tisztázásának szemszögletéből foglal­kozott az új művészekkel. Ezek útján kereste az orgánikus összefüggést az alkotó erő és az ipar között. Az eddig kézműipari formákkal dolgozó gépiparos számára kialakították a maga anyag­szerű, saját, gépipari formáit. A modern bútorok, lámpák, egyéb berendezések stb. formái mind e kutatások eredményei. Az individuális művészi megnyilatkozások, a tömegtől való látszólagos elvonatkozottságban is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom