Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A szempont

23 futurizmus a mozgással bontja tovább a kép egységét. A mozgás ábrázolása érzelmi jelentőséget nyer. „Az emberi lényt rendszerint különböző nyugvó vagy mozgási pillanatban tekintik, örömhevületben, vagy melancholikus komolyságban. De nem veszik észre, hogy minden élettelen tárgy vonalaiban nyugalmat vagy őrületet, gyászt vagy vígságot mutat. Ezek a különböző tendenciák adják a vonalaknak, amikből a képet formáljuk, a nyomó stabilitás vagy a könnyűség érzését és karakterét. Különféle lelkiállapotok festői ábrázolásában merőleges, hullámos, egyformán kimerült, itt-ott üres testek sziluetjére rásímuló vonalak kifejezhetik a vágyat és bátortalanságot. Konfúzus vagy ugráló egyenesek vagy görbék, sejtett, menekvést kereső, sietős gesztusokba keveredve, káotikus érzést jelentenek. Stb. Az „én" aktívizmusa lesz a döntő. Ezt fennen hirdették is, követelve a könyvtárak, múzeumok, képtárak lerombolását, mert egyetemes dinamizmusukat korlátozza a tradíció. Az alaplényeg : a dinamizmus, a mozgás kifejezése eltévesztett. A térben való mozgás egészen más, mint a síkon való. A futurizmus pedig térbeli mozgásokat ábrázolt a síkon. A síkon való mozgás később nyer kifejezést a konstruktivizmusban. A futurizmus alapjában véve ma már nyilvánvaló, nem forradalmi művészet, csak továbbhatása a korlátlanul érvényesülni vágyó, anarchikus polgári pszihének. Ma Marínetti, mint a fasizmus ideológiai előkészítője, az olasz királyi tudományos akadémia tagja.