Brogyáni Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány (Kassa. Kazinczy-Könyvtár, 1931)

A kisebbségiek

79 A sík egyensúlyozottságának és rejtetten szimetrikus voltának érzete fokozza képeinek hatását. A grafikában is az aquarell és a toll erős művésze jelentkezik. De mintha nem elégedne meg metszeteinek az alap anyagszerűségével. A fametszeteknél például, ahol a metszet egész klaviatúrája a fa merevségére, könnyen metszhetőségére és a metsző kés hideg voltára, a kettő által kihozható fehér-fekete klaviatúrára van felépítve. Harmos nem elégszik meg az anyagnyújtotta lehetőséggel, tágítja. Levegőt, világítási effektusokat igyekszik behozni. Meglepő tud lenni itt is, de a feladat, hogy a fehér-fekete élesen elválasztott foltvilágból többet hozzon ki, anélkül, hogy az alkotás, a száz százalékos művészíességét elvesztené, majdnem megoldhatatlan. A rézkarcnál annál szabadabban mozog tűje. Tisztán és határozottan. Érdekes alkotása Harmosnak a kormozás ; kormozó lámpával lágy, pasztőzus tónusokat hoz ki. Harmos Károly munkássága egy egész esztétikai kulturát teremtett Komáromban. Iskolája állandó ösztönző központja volt Komárom művészeti életének és hozzájárult a lappangó tehetségek fölszínre juttatásához. Lehetetlen Harmos hatását nem keresni abban a tényben is, hogy a komáromi festőművészek túlnyomó része mint iparművész indult. Harmos tanítványa Nagy Márton. Mint iparművész kezdte. A budapesti iparművészeti főiskola tanítványa. Hazajőve Komáromba, lassan átalakul. Fokozatosan kilép a díszítő művészeti jellegből és lép át a festőművészethez. Érdekes egyéniség.