Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Komárom (Dr. Kapy Rezső)
A széles, egyenes Baross-utcán véges-végig emberek sorfalát láttam és mindenütt, mindenfelé magyar zászlók, magyar kokárdák, magyar jelvények, magyarruhás lányok, árvalányhajas kalapok erdeje. Az utca legelején három apróság állott. Három magyarruhás, pruszlikos, árvalányhajas kis magyar gyerek. Kezükben kis nemzetiszínű zászlókkal, szájacskájukon magyar köszöntéssel: — A jó Isten hozott... Nem tudtuk megállni, még a flegmatikus angol és amerikai újságírók is felkapták és összecsókolták őket. A három kis gyerek, a három kis hős: a négyéves Németh Laci, bátyja az ötéves Vili és a hétéves Takács Margit volt. Hős volt ez a három kis gyerek, de hős volt itt mindenki, aki bátran, büszkén, külsőségekben is kifejezést mert adni magyarságának. Mert a magyar zászlók, kokárdák, a magyarruhás lányok és az árvalányhajas fiúk között még ott járkáltak a cseh egyenruhás, szuronyos-puskás csendőrök és katonák. Nem szóltak egy szót sem, de mindent figyeltek. Volt is mit látniok. A Baross-utcán végig ember ember hátán tolongott. A házakon magyar zászló lengett, a kirakatokat Horthy Miklós képe vagy szobra díszítette. Máig sem értem, hol rejtegették, honnan vették elő egyszerre ezt a sok drága magyar jelvényt. Elindultunk a széles úttesten. Mindenütt a legnagyobb fegyelem uralkodott. Kis cserkészek tartották fenn a rendet. Az emberek ott szorongtak a cserkészkordon mögött, kezükben virág, hogy ezzel árasszák majd el az éikező magyar minisztereket. Szívettépően szép volt ez a várakozás. Végigmentünk a Baross-utcán, a Kishíd-utcán és Kórház-téren keresztül a Vármegyeház-utcáig. Végig mindenütt ugyanaz a kép fogadott. A Vármegyeház-utca torkolatát cseh kordon zárta el. Ide már nem engednek be senkit. Itt, ebben az utcában a 13. szám alatt lévő régi vármegyei épületben lesznek a tanácskozások. Vármegyeház-utca. így hívta itt mindenki, bár hivatalosan, ahogy a táblák is hirdették még: Republicanska Ulica a neve, Köztársaság-utca. A régi vármegyeházában most a cseh járási főnökség tanyázott. A kétemeletes épület homlokzatán három zászló lengett. Középen a szlovák lobogó, jobbról a magyar, balról a cseh. A kapu alatt hivatalos személyek várakoztak. Megkértük őket — miután igazolványainkat megmutattuk — engedjenek fel, hogy megnézhessük a tanácstermet, közvetlenül a tárgyalások megkezdése előtt. Megengedték. Elfogódottan léptünk be a bolthajtásos kapu alá. A falon két hatalmas plakát virított felénk. Magyar és cseh szöveggel. Az egyik: „Mozgósítási hirdetés." Csak futólag pillantottunk rá, a közepén ez a három vastag betűs szó ordított: „hat órán belül." A másik plakát címe: „Hirdetmény a tábori posta működésének megkezdéséről." — 67 — 5
