Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Magyar államférfiak Obersalzbergben, menekülők özönlenek hazánkba - Október 1. az utolsó terminus

— Most első ízben kijelentettem, hogy csaknem húsz esztendővel Wilson elnök kijelentései után most már meg kell valósítani e három és fél­millió ember számára az önrendelkezés jogát. Benes most is megadta a választ: új halottak, új bebörtönözöttek, új letartóztatások. A német elem­nek lassanként menekülni kellett kezdenie. Akkor jött Anglia. Chamberlain előtt világosan kijelentettem, mi az, amit a megoldás egyedüli lehetőségének tartunk most. Nem hagytam kétséget afelől, hogy a mi német gondolkodás­módunknak sajátossága az, hogy sokáig türelmesen fogadunk valamit, de egyszer elérkezik a pillanat, amikor ennek vége. — És most valóban Anglia — s Franciaország ehhez csatlakozott — Csehszlovákiához az egyedüli lehetséges követelést intézte, hogy a német területet végre szabadítsa fel és engedje át a birodalomnak. Ma teljesen tisz­tában vagyunk azokkal a megbeszélésekkel, amelyeket akkor Benes dr. foly­tatott. Benes kivezető Utat talált. Elismerte, hogy ezeket a területeket át kell engedni. Ez volt az o kijelentése és mit tett? Nem a területet engedte át, hanem a németeket űzi ki most. Itt azonban megszűnik a játék. Egész vidékek válnak most néptelenné, községeket gyújtanak fel, gránátokkal és gázzal próbálják a németeket kifüstölni. Benes úr pedig Prágában ül és meg van győződve: Semmi bajom se történhet, végre is mögöttem áll Anglia és Franciaország. —• És most, néptársaim, azt hiszem, elérkezett az időpont, amikor nyiltan kell beszélni. Aki olyan türelmes volt, mint mi, arról nem lehet mon­dani, hogy háborúra vágyik. Mert végre is Benesnek hétmillió csehje van, itt azonban több, mint hetvenötmilliós nép áll. Utolsó és végleges német javaslatot tartalmazó emlékiratot bocsátottam most már a brit kormány rendelkezésére. Ez a javaslat nem más, mint megvalósítása annak, amit Benes már megigért. — A javaslat tartalma nagyon egyszerű: az a terület, amely népe szerint német és akarata szerint Németországhoz kívánkozik, most Német­országhoz jön, de nem akkor, ha Benesnek sikerül talán egy- vagy kétmillió németet kiűzni, hanem most, még pedig azonnal. Azt a határt választottam, amely Csehszlovákia néprajzi és nyelvi megoszlásának évtizedek óta meglévő anyaga alapján igazságos. Mégis igazságosabb vagyok, mint Benes és a hatal­mat, amellyel rendelkezünk, nem akarom kihasználni. — Előre megállapítottam tehát, hogy ez a terület német fennhatóság alá kerül, mert lényegében németek lakják. A végleges határ megvonását az ott élő néptestvérek szavazatára bízom, vagyis ezen a területen mégis nép­szavazás lesz. És hogy senki se mondhassa, hogy a dolog esetleg nem igazsá­gosan folyik, e szavazás alapjául a saar-vidéki szavazás szabályait választot­tam. Kész vagyok és voltam akár egész Csehszlovákiában szavazást tartani. Benes azonban ez ellen fordult és barátai is szembefordultak ezzel. Jó: csak egyes részeken. — Itt engedünk. Azt mondtam Chamberlainnek: Ha ön elvben azt akarja, hogy csak egyes vitás területeken szavazzanak, nem bánom, de akkor - 47 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom