Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Magyar államférfiak Obersalzbergben, menekülők özönlenek hazánkba - Október 1. az utolsó terminus
nélkül. Maguk a godesbergi tárgyalások eközben vontatottan, szinte reménytelenül folytak tovább. A péntek délelőttre kitűzött találkozás elmaradt, ehelyett Chamberlain levelet küldött Hitler vezér és kancellárnak, amelyre Hitler Adolf válaszolt. Késő este, negyed tizenegy óra tájban találkoztak csak ismét és éjfél után félkettőig, együtt maradtak. Végeredményében a godesbergi találkozás eredménytelenül végződött; Chamberlain úgy tért haza Londonba, hogy nem jutott megállapodásra Hitler vezér és kancellárral, Anglia és a többi országok közvéleménye pedig úgy fogta fel a helyzetet, hogy ez az eredménytelenség a háborút jelenti! London népe, amely újjongó örömmel köszöntötte az Obersalzbergből hazatérő „jó öreg Chamberlaint", ezúttal szinte megkövülten állt. Az angol flottát mozgósították, Európa minden vezérkara többé, vagy kevésbé nyíltan megkezdte a mozgósítást. A nagy városok sötétbe borultak, megkezdődtek a légvédelmi gyakorlatok, lázas sietséggel igyekeztek mindenütt óvóhelyeket építeni, szirénákat felszerelni, légvédelmi berendezéseket tökéletesíteni. És már szeptember 23.-án belerobbant a forrongó közvéleménybe a hír: Prága elrendelte az általános mozgósítást. Prágában katonaság szállott meg minden fontosabb hivatalt, a távbeszélő központot, a főpostát, a pályudvart. A cseh fővárosban a legkomolyabb háborús készülődések indultak meg. Futóárkokat ástak a városon át, fedezékeket építettek, ütegállásokat készítettek. A Németország felé vezető vasútvonalakon beszüntették az utasforgalmat, csak katonaságot és hadianyagot szállított minden vonat. A francia kormány még néhány százezer tartalékost hívott be, hosszúhosszú katonavonatok szállították a csapatokat és a hadianyagot a Maginotvonal felé. Az angol tengernagyi hivatal háborús létszámra emelte a flotta legénységének állományát s a tartalékosok százezreit szólította fegyverbe Mussolini Olaszországa. Katonai intézkedéseket tett Belgium, Románia és jóformán minden ország Európában. Lángba borult az egész láthatár: egy napig senki sem hitte, hogy van még békés megoldás, hogy el lehet kerülni az új világkatasztrófát, amely minden bizonnyal sokszorta véresebb, pusztítóbb, súlyosabb lesz a négyesztendős világháborúnál. . . OKTÓBER 1. AZ UTOLSÓ TERMINUS Ekkor járta be az egész világot az a hír, hogy hétfőn, szeptember 26.-án este Hitler Adolf vezér és kancellár beszédet mond a berlini Sportpalotában és kimondja utolsó szavát a cseh kérdésben. Ügylátszott, hogy ez alkalommal megtudja az egész világ: béke lesz-e, vagy háború, a beszédet ennek folytán mindenütt példátlanul feszült izgalommal várták. A német nép vezérének szavait a világ minden fontosabb rádióállomása közvetítette. Szeptember 26.-án este a nagykőrösi tanyákon éppenúgy Hitler Adolf hangja szólalt meg a rádióban, mint Hátsó-Indiában, Délamerikában vagy a Csendes Óceán szigetein. Ügy mondhatnánk: az egész emberiség hallotta Hitlernek - 44 -