Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Hitler nürnbergi üzenete

kényszerhelyzetet akart teremteni szövetségesei számára. A csehek kenyértörésre akarták vinni a dolgot a szudétanémetekkel és a Német Birodalommal, de olyan módon, hogy szövetségeseik, a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetkormány, kénytelenek legyenek az ő javukra fegyveresen beavatkozni. Az angolokat eltöltő nagy-nagy békevágy — hiszen lord Runciman küldetése ennek a megnyilatkozása volt, — Prágában éppen ezért nem keltett csöppnyi rokonszenvet sem. Lord Runciman sok jó szándékkal és önzetlen lelkesedéssel fogott munkájához, azonban ilyen körülmények között sok eredményt nem érhetett el. Az angol tanácsadó munkatársaival lázas gyorsasággal tekintette át a cseh válság különböző részletkérdéseit és készítette el javaslatait, meghallgatásra azonban nem talált, mert terveit az események állandóan és mindig újra túlhaladták. Az angol küldöttség működésének leglényegesebb eredménye ezért az volt, hogy tagjai jónéhányszor beavatkoztak a cseh karhatalom és az elkeseredett szudétanémet tömegek összeütközéseibe, megelőztek, vagy elkerültek néhány véres eseményt, amelyek bizonyára a szenvedélyek hirtelen kirobbanására vezethettek volna. Az is bizonyos, hogy lord Runciman prágai tapasztalatai fontos útmutatásokat jelentettek Chamberlain és az angol kormány számára; ezek érvényesültek akkor, amikor az utolsó, döntő elhatározások következtek. HITLER NÜRNBERGI ÜZENETE: SZŰNJÖN MEG A HÁROM ÉS FÉLMILLIÓ SZUDÉTANÉMET ELNYOMÁSA Lord Runciman tárgyalásaival, a cseh kormány titokzatos nemzetiségi statútumai körül folytatott vitákkal, a szudétanémet, később a felvidéki magyar területeken lezajló, többé-kevésbbé véres összecsapásokkal telt el egész augusztus, sőt szeptember eleje is. Az Európára nehezedő feszültség fokról-fokra, hétről-hétre tűrhetetlenebbé vált. Különös feltűnést keltett szeptember legelső napjaiban az a hír, hogy a francia kormány nagyszámú tartalékost hívott be és a francia készültséget a Maginot-vonalon is megerősítette. Berlin azzal a bejelentéssel felelt ezekre az intézkedésekre, hogy Németország is gondoskodik megfelelő rendszabályokról. A szudétanémetek es a berlini kormány változatlan erővel hangoztatták tovább, hogy nem törődnek bele Prága zsarnokságába, meghátrálás nélkül követelik a teljes egyenjogúságot. Ezután következett Hitler Adolf vezér és kancellár emlékezetes nürnbergi beszéde, amely valóban minden tekintetben megérdemli a történelmi jelzőt. Hitler 1938 szeptember 11.-én, vasárnap este mondotta el beszédét a nürnbergi pártkongresszuson; ettől kezdve gyorsult meg a cseh válsággal kapcsolatos események kifejlődése és fokozódott végül kábító rohanássá. Az egész világ feszülten várta a beszédet, s azt jóformán valamennyi európai és amerikai rádióállomás közvetítette. Az emberek százmilliói ültek a — 30 — 3*