Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Hitler nürnbergi üzenete
világ minden zugában a rádiókészülékek körül, hogy meghallgassák a német nép vezérét. A monumentális kongresszusi csarnokban a hívek tízezreinek közepette állott Hitler Adolf a mikrofon elé és határozott, erőteljes hangon szólott a világ nagy kérdéseiről. Mindenekelőtt visszapillantott a nemzetiszocialista Németország hatalmas előretörésére, politikai és katonai helyzetének megszilárdulására, majd megrázó erővel a moszkvai proletárdiktatúra szövetségében élő demokráciákat ítélte el. Ezután következett a csehszlovák kérdés. A német vezér és kancellár mindjárt bevezetőül megállapította, hogy a cseh helyzet tarthatatlan, majd következőképen folytatta beszédét: — A csehszlovák állam lakosságának túlnyomó részét megkérdezése nélkül arra kényszerítették, hogy tagja legyen ennek az államnak és ebbe bele is törődjék. Ugyanakkor megkezdték a lakosság e részének elnyomását és alapvető élet jogaitól fosztották meg. A világ közvéleményére xí akarták azt a felfogást kényszeríteni, mintha a cseh államnak különleges politikai és katonai küldetést kellene teljesíteni. Ez a feladat azonban ellentétben áll a cseh köztársaság lakosságának túlnyomó részének létérdekeivel. Nem a nép jogai, hanem az elnyomók politikai szükségletei az irányadók. Aki pedig ez ellen felemeli szavát, az az állam ellensége, akit el lehet pusztítani. Az elnyomott nemzetiségek többsége között van három és félmillió német, tehát körülbelül annyi, mint Dánia összlakossága. Ezek a németek is a Mindenható teremtményei, aki nem azért teremtette őket, hogy ki legyenek szolgáltatva idegen hatalomnak. A Mindenható nem azért teremtette a hétmilliónyi csehet, hogy a három és félmillió németséget ellenőrizze, kínozza és elnyomja. — Ezeken az állapotokon nem lehet frázisokkal segíteni. Tények bizonyítják, hogy a szudétanémetek nyomora mérhetetlen, hogy meg akarják őket semmisíteni; elnyomják és megfojtják őket. Ha valami nem tetszik a cseheknek, véresre verik őket. Bántalmazzák őket, ha német üdvözléssel köszöntik egymást, és minden nemzeti megnyilvánulásuk láttára, mint vadakat veszik őket üldözőbe. — Hát ez az állapot rokonszenves lehet a mi derék demokratáinknak, annál is rokonszenvesebb, mert németekről van szó, de én csak azt mondhatom ezeknek a demokratáknak, hogy nekünk ez a dolog nem lehet közömbös. És hogy ha ezek a megkínzott teremtmények nem tudnak maguk jogot és segítséget találni, tőlünk kapják majd meg mind a kettőt. — Véget kell érni annak a helyzetnek, hogy ezeket az embereket jogfosztásban részesítik. Ezt világosan megmondottam már február 22-iki beszédemben is. Lehetetlen állapot, hogy valamely nemzetiség millióit elnyomják. Ez nem mehet így örökké. Már február 22-iki beszédemben megmondottam, hogy a Német Birodalom nem fogja többé tűrni három és félmillió német elnyomatását és üldöztetését és kérem a külföldi államférfiakat, vegyék tudomásul, hogy itt nem frázisról van szó.