Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Cseh mozgósítás, véres összecsapások, kisebbségi statútum
után nyújtották át, egyre nyomatékosabban tanácsolva a békés megegyezést, a német követelések teljesítését s azzal együtt a magyar és lengyel kisebbségi kérdések kielégítő megoldását. Ezután Henlein Konrád londoni utazása keltett nagy feltűnést, majd Hitler Adolffal Berlinben folytatott tanácskozásai. Néhány napra az egész világsajtót az a hír verte fel, hogy Prága a legrövidebb időn belül mindent elintéz és rendbehoz, hiszen a helyzet tulajdonképen nagyon egyszerű, a szállingó híreket nem kell túlságosan komolyan venni. A világsajtó különböző orgánumai egymástól mindenben eltérő törvénytervezeteket közöltek, amelyeket állítólag a prágai kormány dolgozott ki a nemzetiségi kérdés megoldására. Egy titokzatos, megfoghatatlan, bizonytalan kisebbségi statútum kezdett kísérteni a világsajtóban, naponta jelentették, milyen stádiumban van ennek a törvénytervezetnek előkészítése, milyen szakértők tárgyalták, rendezték, kik fogadták el és kik foglaltak ellene állást, mikor és hogyan hívja meg Hodzsa Milán miniszterelnök a kisebbségek vezető politikusait megbeszélésre a statútum ügyében, de magát a tervezetet soha, senki sem látta. Közben hirtelen kiderült, hogy a cseh nemzetvédelmi miniszter két tartalékos korosztályt, meg a különleges fegyvernemek tartalékosait „rendkívüli gyakorlatra" hívta be. Ehhez a prágai kormány magyarázattal is szolgált: a tartalékosoknak alkalmat akarnak ádni á legújabb fegyverek használatának begyakorlására. Még riasztóbban hatott az a hír, hogy a Szudétávidéken vér folyik. Égerben cseh rendőrök agyonlőtték a német önvédelmi szolgálat két tagját, Prágában pedig hivatalos jelentést adtak ki: a fegyverhasználatot szabálytalan magatartásukkal maguk áz áldozatok idézték elő. Vér folyt Prágában, Brünnben, Morva-Ostrauban, Chodauban és Komotauban is. Cseh nacionalisták csaptak össze mindenütt német tömegekkel, mindenütt igen sok volt a sebesült, majdnem mindig és mindenütt szudétanémetek. Cseh áldozatai ezeknek a harcoknak alig akadtak, pedig csak magában Komotauban ötvennél több volt a súlyosan sebesült. Berlinben és természetesen egész Németországban határtalan felháborodás támadt, az egész német közvélemény szinte izzott haragjában. Ekkor kereste fel Henlein Prágában Hodzsa Milánt (május 24.) és megkezdte vele tanácskozását a titokzatos kisebbségi statútumról. A megbeszélésen mindössze annyi derült ki, hogy a kisebbségi statútum nem kész, még sokféle megvitatáson és kiegészítésen kell átmennie, mielőtt Henlein és a többi kisebbségi vezérek megismerkedhetnek vele. A Szudétavidéken azonban tovább folytak a véres összecsapások; fegyvertelen német tömegek csatáztak fegyveres rendőrökkel, csendőrökkel és katonákkal, a német-cseh határon pedig egész repülőrajok keringtek, cseh repülőgépek hol itt, hol ott „tévedtek át" német területek fölé. Sehol sem keltett meglepetést az a hír, hogy Henlein Konrád és Hodzsa Milán tárgyalásai ilyen körülmények között semmiféle eredményre nem vezettek. Amint Henlein elutazott Prágából, a határvidékek még jobban átalakultak katonai táborokká. A német lapok többoldalas beszámolókban — 28 - 4*
