Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
Az első viharfelhők Prága felett ( Dr.Matolay Géza) - Cseh mozgósítás, véres összecsapások, kisebbségi statútum
oroszország helytállását Csehszlovákia mellett. Ez a kísérlet eredménytelen maradt; Neville Chamberlain és kormányának tagjai már ekkor éreztették, hogy az angol népet nem tudják ilyen háborúba belevinni. De nem is akarták. Az angol kormány nem volt hajlandó újabb kötelezettségeket vállalni Csehország érdekében és nyomban az angol-francia megbeszélések után közölte Prágával, hogy a szudétanémet probléma békés megoldását kívánja, még engedmények árán is. London nyomatékosan ajánlotta, hogy a Hodzsa-kormány vegye még egyszer fontolóra Henlein Konrád karlsbadi pontjait, adjon egyenjogúságot és önkormányzatot a szudédavidéki németségnek. Ez a figyelmeztetés azonban hatástalan, eredménytelen maradt. Prága hallani sem akart engedményekről, önkormányzatról, a hatalomnak kis részét sem akarta kiadni kezéből a világtörténelmi véletlenek furcsa játéka során kezébe került területen. Engedmények helyett a cseh rendőrök gumibottal és kardlappal kergették szét a békésen felvonuló német tömegeket. Ugyanekkor nagy csöndben megkezdődtek a behívások, a határőrségeket megerősítették, a cseh vezérkar hozzáfogott a határerődök felszereléséhez, a betonárkok építéséhez, a drótsövények felállításához. Valóságos hadiállapot következett be, először a német-cseh határvidéken, azután sorban a köztársaság többi határvonalain. Prágát az sem állította meg végzetes útján, hogy a szudétanémetek után a többi elnyomott nemzetiségek is megmozdultak. Megérkezett Prágába az első lengyel jegyzék, amely élesen tiltakozott a tescheni kerületben folyó és onnan Lengyelországba is átcsapó kommunista propaganda ellen, azután a Felvidéki Magyar Párt juttatta kifejezésre a magyarság állásfoglalását. Az Egyesült Felvidéki Magyar Párt a szorongatott magyarok számara önrendelkezést, egyenjogúságot követelt, választ azonban nem kapott Prágától. Az elkeseredés és izgalom a végsőkig fokozódott, a panaszokat rideg hallgatás, vagy merev elutasítás követte, a németek, lengyelek, magyarok, szlovákok és ruszinok körében egyaránt. Olyan izgalmas feszültség támadt a prágai uralom alatt álló területen, hogy egész Európa beleremegett. A láz átfűtötte az országokat és népeket mindenütt a kontinensen. CSEH MOZGÓSÍTÁS, VÉRES ÖSSZECSAPÁSOK, KISEBBSÉGI STATÜTUM Hitler vezér és kancellár olaszországi utazása (május 2—9.) néhány napra háttérbe szorította a cseh eseményeket a világ érdeklődésének előteréből. Hitler — alkalmasint a német-olasz megbeszélések hatása alatt — megint minden energiájával Csehország felé fordult. Megérkeztek az első hírek arról, hogy a birodalmi kormány teljes mértékben támogatja a karlsbadi programot, követeli a cseh állam átszervezését, valamennyi nemzeti kisebbség teljes önkormányzatát, követeli egyúttal a szovjetszövetség felbontását is. A szudétanémet vidéken megalakultak az első önvédelmi szervezetek, a Freiwilliger Schutzdienst osztagai. Prágában az egyik angol-francia jegyzéket a másik — 27 — 3*
