Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Visszavágyó tájak

hogy a Magas-Tátra mai időverte arculata is javarészt az egykori gleccserek munkájának eredményei. Jégárak mélyítették ki a sziklatornyok tövében felcsillanó tengerszemek kőágyát, valamint a sziklába mélyedt völgyeket is. Ezért, az egykori gleccserek kotrása miatt, olyan széles, „U" alakú az itteni magas völgyek talpa. A Tátra tövén pedig, a fürdők táján, ott találjuk a gleccserek szállította kőtörmeléket, a morénát is. A Csorbái tó nagy vizét is moréna-sánc duzzasztja föl, akárcsak az Alpok lábánál terjeszkedő tavakat. De megtaláljuk a jégkorszaki gleccserek nyomait egyebütt is. Szinte mindenütt, ahol a hegyek magassága másfél ezer méter fölé emelkedik. A testesebb hegyormok északi oldalában tátonganak azok a völgy-katlanok, amelyekben hajdan gleccserek ültek. E katlanok szaggatták szét a Liptói havasok, a két Tátra és a Máramarosi havasok 2000 m. körül járó hegyóriásait. Itt-ott még tengerszemeket is rejtegetnek az északi katlanok. A sziklakoronájú gránitcsúcsok komorszürke hegytestei mellett fehéren villogó mészkőszirtek törnek a magasba. Nem alkotnak akkora tömegeket, mint a gránitok és elszórtan sorakoznak a kárpáti láncolatok között. Merészen felszökő sziklafalak, szédítő szurdokok jellemzik e fehérlő szirteket s valóságos gyöngyszemei a Kárpátoknak. Hírük is nagy és Trianon előtt, amikor még szabadon látogathattuk őket, ismerték valamennyit. E mészkőbe faragott gyöngyszemekhez tartozik a Vág völgyének valamennyi várromokkal koronázott szirtje Beckótól Árva váráig. Ilyen szirten áll Trencsén, Oroszlánkő, Sztrecsnó vára és ebbe mélyed a szűk Manin-hasadék is. A Dunajec csodaszép áttörése is mészkőszirtbe ágyazott, Sztrecsnó vára. — 221 — 16*