Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

A felvidéki magyarság húsz éve.(Ölvedy János) - Runciman lord megérkezik Prágába

zetiségi javaslatot. A magyar képviselők a készülő javaslatról nem nyilatkoztak Hodzsa előtt, hisz' azt még nem ismerték végső megszövegezésében. Azonban két nappal a találkozás után az Egyesült Magyar Párt képviselői és szenátorai kimondották a pozsonyi klubülésen, hogy csakis a magyar autonómia lehet az egyedüli elv, amelyet a magyar tárgyalási alapul elfogadhatnak. Az Egyesült Magyar Párt július 26.-án kapta meg a kormány új nemzetiségi tervezetét. A magyar képviselők pár napon belül átadták Hodzsa miniszterelnöknek a statútumra vonatkozó észrevételeiket. Az Egyesült Magyar Párt kijelentette ebben a válasziratában, hogy a statútum túlságosan az általános elvi kijelentések területén mozog és egyáltalában nem ad feleletet a konkrét magyar kívánságokra. „Általános alapelveket tartalmaz — mondja a válaszirat, — amelyek legnagyobbrészt vagy az alkotmánylevélben, vagy más törvényekben már eddig is kodifikálva voltak, sajnos, anélkül, Hogy a gyakorlati életben jogbiztosítékot nyújtottak volna azoknak, akiknek javára törvénybe foglaltattak." Az emlékirat végül a köztársaságban élő nemzetek nyelvi egyenjogúságát sürgette és a következő megjegyzéssel végződött: „Ha a kormány a nemzetek nyelvi jogait komolyan kívánja biztosítani, a nemzetek egyenjogúsága és az állam demokratikus berendezkedése megköveteli, hogy a nyelvi jogok igazságos szabályozásánál a következő elvek érvényesüljenek: 1. Az állam hivatalos nyelve az államot alkotó valamennyi nemzet: cseh, szlovák, német, magyar, ruszin és a lengyel nemzet nyelve lehet. 2. A köztársaság minden bírósága, hatósága és minden közege az r. pont alatt feltüntetett nemzetekhez tartozóktól, tekintet nélkül azok lakóhelyére, az illetők nyelvén írt minden beadványt elfogadni, azt a beadvány nyelvén tárgyalni és az elintézést is ugyanazon a nyelven kiadni köteles." RUNCIMAN LORD MEGÉRKEZIK PRÁGÁBA Augusztus első napjaiban megérkezett Prágába Runciman lord, az angol közvetítő, aki arra a hálátlan és kényes szerepre vállalkozott, hogy a kormány és a nemzetiségek közötti szakadékot diplomáciai tapintattal hidalja át és így megakadályozza egy esetleges középeurópai viszály kirobbanását. Az angol lord hallatlan szorgalommal és jóakarattal látott munkához, meghallgatta a kormány tervezetét, de tárgyalt a nemzetiségi politikusokkal is. Az első hetekben úgy látszott, hogy az angol intervenció csakugyan tisztázza a helyzetet és jobb belátásra készteti Prágát. Közben a nemzetiségi pártok folytatták politikai harcukat a prágai hivatalos felfogással. Az Egyesült Magyar Párt csak augusztus második felében kapta kézhez a kormány új közigazgatási reformtervét, amely a „nemzetiségi statútummal" és a nyelvtörvénnyel együtt a nemzetiségekkel való kiegyezést akarta megteremteni. A párt parlamenti klubja foglalkozott a - 18 —