Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)
A felvidéki magyarság húsz éve.(Ölvedy János) - Megalakul az egyesült magyar párt
visszhangra talált a kisebbségi politika berkeiben, de a napisajtóban is. A Keresztényszocialista Párt zsolnai pártvezetőségi ülése hivatalosan foglalkozott a gondolattal, elvben el is fogadta és egy bizottságot küldött ki, hogy az egyesülés részleteit tárgyalja meg. A közel két hónapig tartó pártközi megbeszélések végül is sikerrel végződtek: a Keresztényszocialista Párt pozsonyi értekezlete Eszterházy János országos elnök indítványa alapján egyhangúlag elfogadta Szent-Ivány József javaslatát, leszögezvén többek között azt, hogy az új párt „keresztény és szociális alapon az őslakosokkal karöltve Szlovákia autonómiájáért" fog küzdeni. A Pozsonyban és Érsekújvárott lefolytatott értekezletek alapján a két párt elnöki tanácsa Pozsonyban ült össze, ahol „az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt" alapelveit és célkitűzéseit szögezte le. Az Egyesült Párt célja ezek szerint „a Szlovenszkón és Kárpátalján élő magyar, szlovák, német és ruszin nemzetek egy pártba tömörítése abból a célból, hogy Szlovenszkó és Kárpátalja területi autonómiáját és ezeken belül az őslakos nemzetek részére nemzeti autonómiákat vívjon ki." — Az Egyesült Párt pillérei: i. a nemzeti eszme, 2. a keresztény erkölcsi felfogás, 3. a szociális igazság, 4. a demokrácia. Az Egyesült Párt a legélesebben harcol minden elnemzetlenítési törekvés ellen. A nemzetek népi, szellemi és gazdasági kulturális erőállományának magatartását és fejlesztését első kötelességének ismeri. A felvidéki Egyesült Magyar Párt első hivatalos zászlóbontása Érsekújvárott történt, 1936 június 21-én. Történelmi pillanat volt ez a felvidéki magyarság életében, hiszen közel tizennyolc esztendő reménysége, sokat hangoztatott kívánsága ment ekkor teljesedésbe. Az érsekújvári pártkongresszus azonban nemcsak a politikai egységet mondotta ki, hanem újabb bizonyíték volt a felvidéki magyarság életképessége és ereje mellett. A pártkongresszuson ismertetett program voltaképpen nem jelentett újat, csak összefoglalását annak a politikai gondolatnak, melyet a felvidéki magyarság eddig két politikai vonalon hirdetett. — Programunk: evolúciós, haladó — mondotta a párt célkitűzéseiről Jaross Andor, az új országos elnök. — Modern, ahol az új élet irama ezt kívánja, de konzervatív ott, ahol az ősi jog, a történelmi tradició kútjából kell merítenünk, mert nemcsak új értékeket akarunk adni, hanem értékeket akarunk megmenteni a múltból a jelennek és így közvetve a jövendőnek. Az Egyesült Magyar Párt nyiltan, őszintén, minden kétséget kizáróan egyesíteni kíván minden magyar embert, aki a köztársaság keretében magyar is kíván maradni. De egyesíteni akarja ebben a nagy pártban mindazokat a szlovák, német és ruszin egyéneket, kik eddig az Országos Keresztényszocialista Párt szervezeteiben ápolták a keresztény erkölcs síkján az évezredes sorsközösség ki nem irtható érzelmeit és vállalták azt a politikai programot, amely minden nemzetnek egyforma életjogokat kíván biztosítani. A politikai magyar egység nagy jelentősége rövidesen láthatóvá vált. Az egység elsősorban a felvidéki magyar közgondolkodás terén éreztette