Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Újjászületik a Magyar Honvédség (técsői Móricz Béla )

minisztériumban katonai csoportot állítottak fel. Ezzd. a katonai vezetés és az ipar termelése között létrejött a kellő összhang. Hogy Magyarország a feszültség idején anyagilag készen állt, nagyrészben ennek az összhangnak köszönhető. A kormány előrelátásának, valamint a katonai és polgári hatóságok közötti teljes összhangnak köszönhető az is, hogy az ország már felkészülten várta a felszabadításra váró Felvidéknek a magyar életbe való bekap­csolását is. A komáromi tárgyalásokat megelőző napok egyikén összeült a Leg­felső Honvédelmi Tanács és elhatározta, hogy a felszabaduló területeken átmenetileg katonai közigazgatást vezet be és ennek irányításával a honvéd­vezérkar főnökét, Werth gyalogsági tábornokot, bízza meg. A dolog sürgős volt. Imrédy miniszterelnök tehát rendelkezett: „ ... A Legfelső Honvédelmi Tanács október hó 4.-én tartott ülésén hozott döntése alapján a felszabaduló Felvidék területén bevezetendő katonai közigazgatás megszervezésére akként tegyék meg intézkedéseiket, hogy a szervezet október 10.-én 18 h-tól működés- és útrakész legyen. A katonai közigazgatás irányítását a katonai parancsnokságok látják el. A III. fokú közigazgatási hatósági jogkör a Honvéd Vezérkar Főnö­két, a II. fokú jogkör a hadtestparancsnokokat, az I. fokú jogkör pedig a járási katonai parancsnokokat illeti meg ... ... A katonai közigazgatás teljes erejével arra törekedjék, hogy a ren­des viszonyok mielőbb helyreálljanak és mind az állami élet, mind a magán­élet a rendes keretek között folyjék tovább... A katonai közigazgatás megszervezése és előkészítése a Honvédelmi Miniszter úr feladata ... A felszabaduló területen minden intézkedési jog a Vezérkar Főnökének hatáskörébe tartozik .. E miniszterelnöki rendelet alapján kezdték meg az egyes miniszté­riumok, a polgári és katonai hatóságok előkészítő munkájukat. Az idő rövid volt. Alig egy hét az ipolysági bevonulásig és alig egy hónap a felszabaduló rész végleges átvételéig. A munka és a felelősség súlya a vezérkar főnökén nyugodott. A kor­mány e célból polgári szakemberekből álló csoportot bocsájtott a vezérkar rendelkezésére és a vezérkar főnöke mellé, tanácsadói feladatkörrel, kor­mányfőmegbízottat rendelt ki. A kormányfőmegbízott Jaross Andor föld­birtokos, felvidéki képviselő lett. Hogy a katonai hatóságoknak a közigazgatás keretén belül milyen sokszínű feladatkörrel kellett megbirkózni, azt alig lehet leírni. Nemcsak a mindennapi élet apró-cseprő ügyei vártak megoldásra, hanem nagy nemzeti és elvi jelentőségű ügyek is, szóval a Felvidék teljes bekapcsolódása a nemzet vérkeringésébe. A közüzemek működésének biztosítása, a közigazgatási sze­mélyzet átvétele, a tisztviselők illetményeinek kérdése, a megbízhatatlanok nyilvántartása, az orvosokról és a kórházak továbbműködéséről való gon­doskodás, a hajléktalanok elhelyezése, a cseh korona átváltási lehetőségének — 126 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom