Matolay Géza (szerk.): Felvidékünk – honvédségünk Trianontól-Kassáig. Történelmi eseménysorozat képekkel (Budapest, Vitézi Rend Zrinyi Csoportja, 1939)

Újjászületik a Magyar Honvédség (técsői Móricz Béla )

biztosítása, a közlekedés, a ki- és beutazás szabályozása, a sajtórendészet, a posta, az adóbefizetések, a bankügyek, a vetőmagszükséglet biztosítása, a munkásügyek, a vásárok és piacok rendezése, a jogszolgáltatás, az iskolai oktatás és mindenekelőtt a kifosztott Felvidék élelmezése. És mégis ment minden, simán. A honvédségi gépezet nem akadt meg sehol. A legfontosabbra, a kifosztott Felvidék élelmezésére, a mindennapi kenyérrel való ellátására, jó előre rendelkezésre álltak a készletek. A vezérkar főnöke a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben a Hangya szövetkezetet bízta meg az élelmezéssel. A lakosság legégetőbb szükségleteinek kielégítésére a Hangya-készletek elszállítása úgy volt előkészítve, hogy a csapatok bevonulása után azonnal végrehajtható legyen. Ezekkel az anyagi előkészületekkel egyidejűleg lábraállt a hadsereg is! Szeptember végén a honvédelmi miniszter a honvédség alakulatainak megerősítésére nemtényleges tisztek és legénység fegyvergyakorlatra való bevonulását rendelte el, majd a sikertelen komáromi tárgyalások hatása alatt elrendelte a részleges mozgósítást. A házak falain megjelentek a „bevonulási hirdetmények". „A honvédség létszámának emelésére öt nemtényleges viszonybeli évfolyamot hívok be tényleges katonai szolgálatra ..." És a tartalékosok ellepték a pályaudvarokat és laktanyákat. A háború nem talált volna bennünket készületlenül!... Ilyen előzmények után adta ki a vezérkar főnöke október n.-én a Felvidék déli városának, Ipolyságnak és a sátoraljaújhelyi elszakított kisállomásnak felszabadítására az első intézkedést. „ ... A magyar hadsereg a trianoni határokat átlépi és a Csallóközt és a Felvidék egy részét felszabadítja. A bevonulásra az alábbiakat rendelem ..." És amikor a november 2-i bécsi döntés alapján megnyíltak az igazság kapui és a cseh határsorompók ledőltek a magyar csapatok előtt, a Legfelsőbb Hadúr állt a honvéd csapatok élére és hadparancsban adta ki á jelszót, hogy: Isten és a Haza nevében: ELŐRE! — 127 -