Felvidéki elbeszélők válogatott munkái (Budapest. Magyar Népművelők Társasága, [s. a.])

Kiss Ibolya: Oceánum mellett

A kocsma ajtajában nevető lány állott- Nevetett a lány s piros sarut viselt picinyke kis lábán. Piros volt a saru, finom formájú a lábszár s a lány szeine villogott, csillogott, mint karbunkulus az éjben. A költő habozva állott meg egy percre. Lábával a tenger felé indult, szemével a lány lábára tapadt. . . Aztán megcsörgette a maradék pénzt isebében s gyors mozdulattal befordult az ajtón. Leült egy asztalhoz s jó, nehéz bort rendelt. Tüzes volt az ital, csak úgy égett benne, mikor szürcsölte ... A citerán pedig ma jd megszakadt a húr, úgy verték a nótát Gyorsütemű dal volt, álmot eloszlató, szerelemre bujtó, pattogó lengyel dal. A nevetős lány meg besurrant az ajtón... A költő elé állt s búgott, mint a gerle. Karja meztelen volt, lehelete forró s testéből a nyári violának illata párázott... S folyton csak őt nézte. Piros láng lobbant fel a költő szívében s elkezdte égetni. Kirúgta maga alól a kocsmai széket s magához kapta karcsú derekát a lánynak. A citerás elé állt, átölelte a lányt s elkezdte forgatni. Hip, hip, hop. „Táncolok veled, örülök, Ugyan tetszik, hogy röpülök" — lihegte. A lány kibomlott haja az arcát csapkodta s nedves ajka az ajkát kereste ... Édes volt a csókja. Hip, hip, hop. A dal most csendesedni kezdett s egyszerre elnémult. A iány a karjaiban feküdt s búgott, mint a gerle. Piros saru volt a piciny kis lábán s finom formája volt a lábaszárának ... Gyönyörködve nézte a kipirult arcot s aztán, hogy csak a lány hallhassa, a fülébe súgta: „Táncban arcod pirulása, mint rózsa nyilasa Ajkaidnak mosolygása, mint ég villanása Tagjaidnak hordozása Mint vizeknek szép folyása Csendes elmúlása Csudálatos szép térdednek ékesen hajlása .. A lány nevetve nézett vissza rá. Nem értette, mit súgott fülébe, mert — nem lengyelül mondta, hanem valami idegen, csodálatos nyelven... A költő meg mintha nehéz álomból ocsúdnék, összerázkódott Végigsimította lüktető homlokát s eltolta magától a lihegő lánytestet. Hát ide jutott Balassa Bálint? A Losonczi Annához írt táncénekét kocsmai rima fülébe suttogja? Elöntötte a szégyen. 80