Felvidéki elbeszélők válogatott munkái (Budapest. Magyar Népművelők Társasága, [s. a.])

Szombathy Viktor: A birtok nem eladó

À nap most ballag a tâtmçgyeri földek fölött s lassan, valahol Vágsellye fűzfái mögé csúszik. Ekkor, komolyan s méltóságosan jelenik meg az Illésházy négy szürkéje a piacon. Karbafont kezekkel, kipödört bajusszal bakon a huszár. Kétoldalt, jó szélesen, a két lovaslegény. Az Arany Oroszlán kapujában most száll föl hetykén s peckesen a tömzsi, pirosarcú Dóka Gergely. Bajsza frissen sodort, ujján villog a pecsétes gyűrű. — Hajts! — parancsol kevélyen. , Most egy pillanatra vélnéd, egymásnak ront a tizenkét ló, a nádasok, a nyergesek és külön-külön a lovaslegények. Megcsörren a kard, zörren a tarsoly, az Esíerházy-Iegények fel is ágaskodnak a nyeregben, előrehajolnak, úgy villan át a szemük a szomszédba. Karbafont kezekkel üí Sebestyén István. Horgas orra alatt vékony szájaszélét még keskenyebbre húzza. S összefont kezekkel a gömbölyű Dóka Gergely, a veszprémi szülött. Csak az ostorok pattognak kegyetlenül, a kerekek zörögnek s a bcrrúgó nyikorog, ahogy elhajtanak egymás mellett a felszikkadt köves térségen. Komárom felé az egyik. Trencsén irányában a másik. Hosszan gomolyog utánuk a por, a Mátyásfölde szürke, bágyadt pora. 40