Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Előszó

2 akartunk adni, ka nem egészen sikerült: majd kipótolja a jártabb útra lépő hivatásos utódunk. Mieló'tt bevezetésünket befejeznénk, számot kell adnunk felhasznált forrásainkról. A csallóközi községek megszállásának idejére nézve legtöbb adatot nyújtanak Ortvay Pozsony város történetének publicált mellékletei. Mindazon tételeknél tehát, a hol külön hivatkozás nines, forrásunknak ezen közzétett okmánykivonatok tekintendők. További forrásunk Bartal György kommentárjainak mellékletei és ugyanannak Csallóközről írt rövid polemicus ismertetésében foglalt adatok voltak. Dr. Király János Pozsonyi rév és hídvám története szinte nyújtott a Challón állott révekre nézve némi kiegészítő adatokat. A „Corpus Juris" adatait a szövegben tüntettük ki. Ezen nyomtatásban megjelent, s közkézen forgó okmánykivonatokon túl, átböngésztük az Olgyay család leveles ládájának tartalmát, s abból azon okmányokat, a melyek kitűzött feladatunk elérésére akár hely, akár viz elnevezésekben nyújtottak új felvilágosító adatokat, rövid kivonatokban közzé teszszíik. Az Olgyayak levéltára most már a Nemzeti Muzeumban van letéve, ott közkincscsé lett, a történetirás hivatott mívelői könnyen hozzá férhetnek. Kivontuk a Lukács család okiratainak tartalmát. Ezek azonban kivétel nélkül Alsó-Csallóköz helységeiről, vizeiről szólnak, miért is a kivonat közlését elhagytuk. Tudjuk, hogy a Pálffy család koridősbségi hitbizományi levéltárában, — hol az Ős Szt.-Györgyi és Bazini grófok irományai is valószinűleg lappangnak, — F. Csallóközben Szemet és Somorja, Alsóban Nyárasdra vonatkozólag, valamint az egész Patonyszéllt illetőleg, igen érdekes adatok várnak feltárásra; valamint az Esterházyakkal egy tőről fakadt lllésházy család lányági maradékainak, Nagy Szarván őrzött levéltárában, Csallóközre vonatkozó számos feljegyzés és okirat rejtőzik: de az idő rövidsége egyrészt nem engedte, hogy ezen levéltáraknak nagyobb munkával járó átkutatására vállalkozzunk, másrészt pedig már a kezünk ügyébe esett adatok is elégségesek voltak annak kimutatására, a mit czélként kitűztünk, t. i. hogy Csallóközt igen kora időben szállották meg a magyar honfoglalók és meg is tartották az első ezer éven át. — Ezen két levéltár szerencsés átkutatását más jobb időre, és nyugodtabb munkát végző professionátus történésznek hagytuk fen. Egyébiránt nem lehetetlen, sőt a két család ismert hazaliassága reményleni is engedi, hogy más nagy nevű magyar mágnás családaink példájára, ők is publikálni fogják a hazai történelem hézagainak betöltésére igen is alkalmas okirataikat. Még Somorja rendezett tanácsú város levéltára is bizonyosan számos felvilágosítást nyújthatna, úgy Csallóközről átalában, mint különösen az árvizek elleni védekezésről; de sajnos e levéltár nincs rendezve, nincs Elen-