Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Felső-Csallóköz vízrajzi viszonyai

23 Ezen vizfolyás még a mult században Csukár-Paka község határában ma is „Gödör Móná"-nak nevezett éles kanyarjában czölöpös malmot hajtott. E malom fölött a régi gát helye ma is kivehető, a gáton felül „Marton" tava alakult. A vizfolyás neve régen Bareli most Bács, Maczházánál Berese ér. Guthoron a mostani kovácsháznál volt a Farkastoroki-Dunából kiszaka­dás, melvnek folyása követhető azon másik ágig, a mely Guthoron alól közvet­lenül, a mostani „Birtli" ágból szakad ki. A két ág egyesülten sok kanyar­gással So m orjának vezet, s ott az aklokat elválasztva a várostól, Tejfalun végig futva, a királyfiai alsókertek alá kanyarodva, éjszaknak folytatja útját, inig a Sámot felől jövő Bács vizébe nem szakad. Ezzel egyesülten Csukár­Paka, végül Bácsfa és Tárnok közt képez határfolyást. Közvetlen Báesfánál a község alá kanyarodik, képezvén a „Tóközt." Ezen laposból Király fánál egy kisebb ág szakadt ki, mely egy darabig az országút déli oldalán futva alább a honvédemléken túl lép az országút éjszaki oldalára, és sok helyen már igen feltöltve kanyarog Bácsfa felé. Szt.­Györgyúrnál egyesül a „Csölösztő"-tői jövo folyással; így egyesülve délkeletről megkeríti Bácsfát és beleszakad az előbb említett érbe. o Még az úgynevezett „Tóköz"-ből szakad ki keletdélnek egy folyás az imént egyesült vizből, a melyről alább szólunk. Az éjszaknak törekvő ág Tár­nok fölött elkerülve jut Maczháza és Tárnok közt az előbb leírt ágba. A kelet­délnek indult folyás ismét rövidesen kétfelé szakadt, az egyik Tárnok egyik utczáján végig futva, régi nevén „Fen er" névvel Tárnok felett egyesül az előbbi érrel. A keletdélnek elszakadt ág Tárnok és Nagy-Szarva közt fut a „Sárkánytó"-ba és a Sárosfai határt átszelve Gelleszélben lépi át társulatunk határát. Meg kell jegyeznünk ezen laposnál, hogy a halászati jog még a mult század végén a benne folyt vizekben bérbe volt adva; a halászati kihágások per tárgyát képezték. 1 Még a folyó század harminezas éveiben is sok vizet tar­talmaztak. Ma már csak a legnagyobb mélyedésekben üti ki fejét a fenékvíz. Az egyik Sámottól jövő ágnak nevei: a Sámoti határban B acs. ci Csukár­Bacsfa közti határt választó folyásrész „Héviz", ebből két kiszakadása Csukár­Paka felé „Hármas-Örvény" és „Fehér-Örvény"; a Bácsfa és Tárnok közti határ folyás rész „Pakóczi lapos", Bacsfánál „Tóköz", a Tárnok község felé hajló ág régi neve „Fenyér", a keletdélnek futó Bács, Sárkány­tóval, a Sárosfai határban is Bács folyás egy 1544-ik évi okirat szerint. 2 A másik ág nevei: „Kövecses", „Bartalzúgó", „Öregtó", „Bács", — végre a CsölösztotŐl felkanyargó viz régi neve 1237-iki okmányban „Chilzteuw" 1 Szent Antali zárda annalesei. i Földes család levelei közt. 1544 évi beiktatási tanulevélben Belseu Barch szögben fekvő földről van említés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom