Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)
Felső-Csallóköz vízrajzi viszonyai
22 nál kerül alulról visszaduzzadó viz és a szunyogdi mércze 5-58 m. vízállásánál fut bele felülről a partokra már kilépett árvíz. Felső része már régen szántóföld, kitorkolása fűzfás lapos, csak MisérdiSzemet közt maradt meg a mélyedés, melynek vize az Öreg-Dunával árad és apad, mint más csallóközi fenékviz. Ezen holt Duna egykor sok vizet vezethetett le a betöltetlen középfolyásnak mai szélességéről ítélve. Még a mult század derekán panaszkodnak a mellette települt községek partszakgatásairól, és sürgősen kérnek segélyt. Már fennebb említettük, hogy a farkastorok-szemeti Dunának éjszak felé kanyargó egyik ága a „Csalló" vizével Főréven alól egyesülvén, ennek a Vereknye községet kerítő kanyarulatát az egyesült erős víz átszakította és a régi kanyar medrét betöltötte. Ezen változás már az összefüggő töltésezés befejezte után történt. Mert nemcsak a betöltött holt Duna medre, hanem a mellette futott töltések is ma még szemmel láthatók; a mindent egyszintező mivelés, azoknak utolsó maradványait ekkorig nem tüntethette egészen el. Ezen holt Dunából szakad ki a Felső-Csallóköz közepén a Kis-Dunára lefutó lapos Csütörtöknek, Gombának, Olgyának s ezalatt \ rajas-Vatta és Szászi határokat kerítve szakad a „Sárréti" hanokba. A most körülirt ér még a mult század végén Olgyán alul czölöpös malmot hajtott. Az 1380-iki határjárásnál 1 az Olgya község határában a Gomba felől jövő szakaszát „Bulder" később „Vud" ernek, tehát vagy Boldérnek 2 vagy Vadérnek írják; az alsó folyása, mely Olgya, Vajas-Vatta és Szász községek összefutó hármas határánál éles szögben törik meg „Ep er"-nek van írva a képezett éles szög „Ep er szög"-nek. Fellebb a csütörtöki határban három ága volt e folyásnak, s azok neveit Ortvay vízrajzában „Jablam potoca", Malisca potoca, Tournou potoca, egyesült alsó folyását Zutuch érnek nevezi az 1206-iki okmány alapján. Dienesd alatt, ugy Szemet alatt, két ág szakad ki a régi FarkastorokiDunából. Ezek a Szemet-Guthori határszélben egyesülve, erős kanyargással Kis-Guthor, Gancsház, Pomlé, Fakó felé futott az így egyesült viz. Fakónál a „Kőhíd"-on túl kétfelé szakadván, az egyik keleti ág Sámot felé halad s róla alább szólunk, másik ága éjszaknak fordul és megkerülve Kis- és NagyPakát, Maczházán alól egyesül azon másik ággal, melyről előbb emlékeztünk meg. Ezen déli ág ismét kétfelé szakad a sámoti határban; éjszaki ága KisPaka, Nagy-Paka és Csukár-Paka közt kanyarog és Maczházán alól egyesül az előbbi ággal. Az egyesült vízfolyást jelző lapos a Nagylégh-Sárosfai útnál délre fordulva Sárosfa és Gelle közt lépi át a Pozsony-Dunaszerdahelyi országútat, bekeríti Budafákat, Gellén alól pedig kilép társulatunk területéről. 1 Olgyayak levéltára. 2 Gellén alól ma is van Bodér nevű lapos.
