Gúthori Földes Gyula: Felső-Csallóköz árvédekezésének története (Pozsony. Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat, 1896)

Felső-Csallóköz vízrajzi viszonyai

19 reá vetették a kopartok zaboláját, egész kedvteléssel rúg ki a hámból, s ahol egérutat talál, most is iparkodik az „élőföldi" partokat nyesegetni, „szegni". Pozsony megye ős levéltára a 16. század vége felé elégett, az új csak a 17-ik századtól kezdődik, ebben már évről-évre végig kisérhetjük nemcsak az árvizek, hanem a part rongálások, szegések sorozatát is. Nem feladatunk ezt itt részletesen kimutatni, mert a Dunaszabályozás monográfiája bizonyosan vissza fog nyúlni a mult századvégi első szabályozási lépésekre, ezek szülő okaira is, akkor pedig a „Koros-Duna" jó és rossz tulajdonságai napfényre derülnek. Az „Öreg-Dunából" közvetlen Pozsonynál szakadt ki az 1230-ban Chyllonnak 1165, 1311, 1341, 1370, 1373 még 1429-ben is Challonnak írt „Csalló vize" Dunaág, melyet ma a csallóközi ember „Kis-Dunának" nevez, jeléül, hogy ez valaha az Öreg-Dunának méltó hajózható ága volt.

1 Es az is volt mindaddig, míg kitorkolásánál az emberi kéz korrektúrákat nem tett; az volt, mig a 16. és 17-ik századi nagy árvizek az alább leirandó kisebb eret bele nem vezették, és a 18-ik századvégi regulatió felső folyását a pozsonyi határbeli Malomligettől kezdve Főrévig eliszapodásra nem vitte. Ös régi, mert 1165-ből említett a rajta levő „FŐrév", mely későbben már mint a Vereknyei határban lévő van megjelölve. A Pozsonyiaknak révje volt a Challón Pozsony határában is ott, hol mind két partot bírták ; fellebb pedig hídjuk volt ezen ágon a halászkapu előtt.

2 A „Csalló" Dunaág legfelső kiszakadása, a mint már érintettük, közvetlen Pozsony előtt volt ott, a hol — a Kis-Kárpátok utolsó nyúlványán álló városi sörház mögött a részvény ház áll; további folyását a Krisztina utczai mélyedésen követhetjük, az erősen feltöltött Szinháztéren keresztül a Halászkapuig, onnan lefelé a Dunautcza mögött végig. A malomligeti alsó kiszakadással egyesült viz folyását Vereknye felé azon mederben vette, melyet a „Rókaligetet" keritő, a városi vágóhíd alatt Főrév felé kanyargó holt Duna jelez. Ezt a folyást a pozsonyiak malomligeti ágnak nevezték és csak az alkotmányos új korszak alatt töltötték el végképpen erős gáttal ott, hol ma a villamos vasút telepe előtti kettős fasor közti gyalogút vezet. Valószínű, hogy a Challón a „Főrév

"-en kivtil mellékrév is állott Vereknyénél, erre enged legalább következetni a „rév" és „főrév" megkülönböztetés. 1291 évben, „Zeulleusi" (Szőllős) révről is van említés téve, miből következik, hogy ekkor a Kis-Duna főmedre Papfa fölött a Zeulleusi határt érintve egyesült a fekete vizzel.

3 A nép ezen Dunaágat sokkal alább még Kossuth és Vizkelet határában is napjainkig Dunának nevezi.

4 1 A török világba n még ez volt az Érsekújvárhoz igyekvő segély vagy felmentő hadak utja. ' 8 Király János pozsonyi hid- és révjog története. 4 Hogy az egész mai „Vízköz'

4 valaha Csallóközhöz tartozott, abból is következtethető, hogy az 1535 sőt 1712-iki portaösszeirásban felső-csallóközi járásban fordul elő. 2*