Duba Gyula (vál., előszó): Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (Bratislava. Madách, 1972)
Varga Imre: Idősikátor
fagyisokat külön iskolákban képezik ki. Ellenállhatatlan egyéniség ad elő köszönéstant, ujjtörléstant. Néha tényleg hiszek benne. Szűk mellékutca. Utánam jön a fagylaltos hangja: köszönömmagácska. A betonútvesztő egyik falához ragasztva könnyű újságkioszk, a kövér elárusítónő furcsa ósdi göncökben kuporog az üveg mögött, mint a gyóntatószék zsámolyán az igazhivő: tele töredelemmel, bűnbánattal, és áhítatosan motyog, újságot olvas, cigarettázik. Odasétálok a tenyérnyi üvegablakocskához, ;közben a zsebemben kotorászok apró után, leszámolok az egyik hetilaphalmaz tetejére negyven fillért, a zsíros hivő alig figyel, tovább olvassa a híreket, mintha tökmagot rágicsálna, lesöpri a pénzt egy süteménydobozba, kinyújt az ablakon két skatulya gyufát. A két dobozt ráteszem a hetilaphalmaz tetejére, az öreglány feltekint, felém fordítja nagy tortatál fejét, erre rámutatok az esti újságra, odanyúl, felemel egyet a halom tetejéről, kinyújtja, alig indulok el, az öreglány kezébe veszi cigarettáját, szívja tovább, igaz, nem látom, már teljesen hátat fordítottam neki, kezemben összecsavarva az újság, hátamban azonban érzem: díszletek mozdulnak, elbillennek kissé, éppen csak módosítva a teret, negyed fordulatot teszek, hogy igazoljam képzelődéseimet, az agg sárkány orrán lassan, kényelmesen gomolyog a cigarettafüst, erről tudom, hogy él, különben mozdulatlan; tarts bűnbánatot, mormolom félhangosan, de a szó semmit sem változtat, ha mégoly különös is; megvettem ezt a lapot, ez a legintimebb dolog egy ilyen délutánban, a legemberszabásűbb, hiszen ha nem lennének újságárusok, hol venném meg a szokásos híradagot, mert szükségünk van kincstári szövegekre, nem tudnám, mi történik a szomszéd utcákban, városokban. Ezt a negyedet még nem ismerem; árnyékomat figyelem, merev lépéseim vetületét idegen házfalakon. Nehezen lélegzem, szaggatottan jut a tüdőmbe a levegő. Utca, szürke, macskaköves és szűk. Erre megyek tovább. 274