Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

lott, értéktárgyait mind a török vitte el. Martosnak temploma elpusztult, az egyház javait a hivek eladták és maguk váltsága fejében a törököknek adták. Ugyanazt tették az imelyiek is. 1562-ben Kürt, Für, Jászfalu, Szemere, Csúz, Perbete, Martos, Marcelháza, Hetény, Gyalla (Gala), Imely (Imő), Lék, Bajcsról ugyanezt olvassuk.

7

3) Szóval a 16. század második felében a kis magyar alföldön már csak leégett falvak, nagy részben kipusztult lakosság s a vele járó nyomorúság vert tanyát. Újvárnak szüksége volt a környékbeli falvakra, már csak az élelmezés szempontjából is. De mily segítséget és munkát várhatott Újvár az elpusztult falvaktól? E nehézségek dacára Oláh érsekprimás nemcsak Újvárt, hanem Sághot, a klastromerődöt is fentartotta. Hogy Újvárt Oláh-Ujvárnak nevezték, természetes, — hiszen tulajdonképerii erősséggé ő építtette és 15 éven át nagy költséggel tartotta fenn. Érdekes, hogy Castaldi 1566. évi térképén Surány és Komárom vára látható, de Érsekújvár helye üres, azaz Castaldi nem tudott róla. Oláh Miklós 14 évi érsekprimássága alatt az akkori zilált viszonyok közepette, óriási munkát végzett a szerencsétlenné lett ország és a kath. egyház érdekében. De magának Oláh-Ujvárnak újjáépítése és fentartásával is elég érdemet szerzett arra, hogy nevének emlékét kegyelettel őrizzük. A kétségkívül nagy férfiú 1568. jan. 14-én halt meg. Utódjává másfél évnél tovább tartó széküresedés után a már akkor nagy hirü Verancsics Antal neveztetett ki, akit a király kinevezésekor arra 7

S) Hercegprim. It. Visit. I. 27