Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

kötelezett, hogy Oláh-ujvárat fentartsa és őrsé­gét fizesse. Az uj érsek, mihelyt székét elfoglalta, azonnal munkához is látott. A várépitéshez szükséges anyagot Bécsben sze­rezte be. 1571. januárban Érsekújvárra szeretett volna jönni, de köszvénye és a hózivatarok miatt útra nem kelhetett. A hónap végén mégis eljö­hetett, de az idő alkalmatlan lévén az építésre, visszament Pozsonyba. Hogy a várépitéshez szükséges fát beszerez­hesse, arra kérte a királyt, hogy a thuróczi pré­postságot továbbra is megtarthassa. Nem a jö­vedelemért kéri, hiszen ez alig megy fel 2000 frtra, hanem erdei miatt, amelyekre nagy szük­sége volna, hogy Újvárt, mely az országnak a Duna balpartján levő részeire oly fontos védelmi hely s amely ellen a török — mint az előző év­ben is — ismételten intéz támadást, elegendő biz­tonságba helyezhesse. Ha a király e kérését 1 tel­jesiti, kész 200 gyalogos helyett 300-at tartani Újvárban. Sok fára van szüksége nemcsak a sán­cok helyreállítására, hanem téglaégetésre, zsin­delykészitésre, a katonák lakásaira is. — Mind­össze azonban csak annyit ért el, hogy a pré­postságot valamivel olcsóbban kaphatta bérbe, mint más. A Bécsben összegyűjtött anyagot a Dunán le­usztatta és Újvárba szállíttatta. Junius vége felé már örömmel szemlélhette az építkezés előrehala­dását. A vár sáncai 15 lábnyi szélességre töltettek és kellő magasságra emeltettek, mindkét oldalról erős tölgyfagerendák közé szoríttattak és két soros cserépzsindellyel fedettek be, hogy a be­szivárgó viz meg ne rontsa őket. Az őrség la­kásait és istállóit zsup helyett zsindellyel fedték 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom