Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

találtak arra, hogy Rákóczinak a várban levő párt­híveivel beszélhessenek. Ezek között voltak Bogyó Ferenc városbíró, Nagy István plébános, Balkó Já­nos harmincados, Grassalkovich János postames­ter, Tapolcsányi Tamás udvarbíró, Bakó Péter gyalogsági fővajda, Lévai Szabó János és néhány hadnagy. Abban állapodtak meg, hogy a fegyver­szünet lejártával a várat minden vérontás nélkül át fogják adni. Szentiványi minderről jelentést tett Bercsényinek, aki ezt a fejedelemnek azonnal tudtára adta. «Újvárt rezerválom Ngod glóriájá­nak.« 5) A béketárgyalások alatt Bottyán János — akit árulás folytán a haditanács parancsára Kukländer esztergomi várparancsnok április 18-án elfogatott és őrizet alatt tartott, majd okt. 9-én Győrre ki­sértetett, de útközben Nyergesujfalun a lakosság kiszabadított, — Karván át köbölkúti birtokára menekült, onnan Selmecre ment és okt. 12-én Vihnyén a hűségesküt Rákóczi kezeibe letette. A fejedelem az Érsekújvár alatt és Komárom s Esz­tergom körül levő hadaik vezényletét bizta reá. Bottyán feladata volt a vezérlete alatt álló 7— 8000 kuruccal Érsekújvár ostromának előkészítése, amit annál könnyebben tehetett meg, mert az új­vári beavatottak közül többeket személyesen is­mert. A titkos érintkezést Nagy István plébános és Grassalkovich vezették a szabadon ki és be­járó magyar érzésű sz. ferencrendiek közveti­tésével. A vár őrsége Axmann Henrik báró császári ez­redes parancsnoksága alatt 400—500 német gya­log és 300 hajdúból állott a megfelelő tüzérséggel. s) U. o. 227. 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom