Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

A vár maga eléggé elhanyagolt állapotban volt, jeléül annak, hogy Kollonich érsekprimás nem nagy gondot fordított rá. A bástyák közfalain még 1685-ből származó réseket csak hamarosan építették ki és védőcölöpökkel pótolták. A sáncárkok beiszapolva. Mindezeken felül pedig a bajor Härtl Ernő Erazmus térparancsnok Rákóczinak immár felesküdött hive, aki a fegyverszünet alatt a vár erődítményeinek rajzát is megszerezte és Bottyánhoz eljuttatta. Bercsényi az újvári táborba rendelte Köröskényi János nyitrai várnagyot, aki újvári fővajdasága idejéből Érsekujvárat jól ismerte. Bottyán a zárlatot még a fegyverszünet letelte előtt megerősítette, azonfelül a Dunát Karvánál hajókkal és ágyukkal elzáratta, nemkülönben Párkánynál és Bénynél, valamint Sz. Péternél és Madarnál, továbbá CsaHóközben összesen mintegy 7000 emberből álló megfigyelő csapatokat helyezett el. Ilyen előkészületek után a fejedelem okt. 31-én Vihnyéről megindult és Ipolyságon át a francia tisztekkel és hadimérnökökkel november első napjaiban Érsekújvár alá érkezett Az ostrom a francia hadimérnökök utasításai szerint azonnal kezdetét is vette. A két északnyugati bástya (Forgách és Cseh) közti régi rés cölöpzetét az ágyuk 1 hét alatt széjjellőtték, a várárok pedig nagyrészt áthidaltatott. Härtl térparancsnok a két bástyát s a faltörés helyét a magyar hajdúsággal száHatta meg. Axntann tudta, hogy a várnak sorsa e ponttól függ s azért a veszélyeztetett helyre német katonák akarta elhelyezni, azonban a hajdúk kijelentették, hogy helyükről nem távoznak. November 16-ának éjjelén a kuruc gyalogság hidakon, rőzse269