Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

irat mondja — Nyárhid és Bánkeszi (Kczew) közt feküdt. Nyárhidnak vámja is volt, melynek egy része a zobori apátot illette. Csanád esztergomi érsek 1349. febr. 9-én a zobori konvent előtt az apáttal oly egyességre lépett, hogy az érsek a nyitrai területen egyes birtokok után járó és vitákra alkalmat szolgáltató dézsmát az apátnak engedi át, viszont az apát Kér nevü részbirtokát, mely az érsek hasonnevű birtokának szomszédja és folytatása, 12 jobbágytelekkel s az összes jogokkal és jövedelmekkel, továbbá sz. Kelemennek kőtemplomával együtt, valamint a nyárhidi vámnak az apátot megillető részét is az érseknek engedi át.

2

8) v Ladomér érseknek 1927. évi csereszerződését 1374-ben Lajos király átirja és megerősiti.

2

9) Nyárhid azóta az érsekségnek birtoka. A 14. században már plébániája is volt, mert a pápai tizedjegyzékben előfordul Nharsit név alatt. Tardoskedd. Első izben Tardas keddi néven mint terra, azaz lakatlan terület szerepel 1236-ban.

3

0) A sz. keresztről nevezett ausztriai ciszterciek birtoka volt. Nevezett monostornak szerzetesei Henrik és Konrád, B. apátjuk és a konvent nevében a monostor tulajdonát képező Turdaskeddi birtokot Nyitra vármegyében Ladomér esztergomi érseknek cserébe adták az érsekség pozsonymegyei Parachan (Prácsa) nevü birtokáért. III. Endre király 1297. jun. 11-én a cserét 8) Monum. Eccl. Strig. 111.672. 2

9) Prim. vil. lt. M. 18. Transs. 10. 35. ;!

0) Mon. Eccl. Strig. I. 319. 13