Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban
megerősítette. 3 1) Ugyanerről Bertold apát 1297. junius 24-én külön oklevelet állit ki, mely a monostort a passaui egyházmegyében levőnek mondja, a birtokot pedig közij^lven «Tordoskeddi« néven nevezi. 3-) Ladomér érsek ugyané cseréről 1297. junius 16-án állítja ki az oklevelet a káptalannal való ünnepélyes tárgyalás és megfontolás után. 3 3) Tamás érsek az oklevelet 1317. aug. 23-án az esztergomi káptalannal együtt átirja és pedig német nyelven, mert ott többnyire németek laknak és hogy többen megérthessék. 3 4) Tardoskedd tehát azóta az érsekségnek birtoka. Udvard (Wdword, Wduord, Uduord, Odoword, Odward, Odword, Wdward, Odvvarth, Oduard, Wdwarth, Odort). Királyi udvarnokok lakták, neve is innen származott. A 11. században bessenyőket telepitettek le benne és 1075-ben a garamszentbenedeki apátság megalapításakor már Udvard mint «villa hudwordiensium bissenorum« szerepel. Udvard két részből állott. Egyik a bessenyőtelepitvény voit, ahol I. Gécse király a garamszentbenedeki apátságnak 72 ekényi földet adományozott. Másik, ősibb része 1. Gécse király birtoka maradt, ahol kúriája, 20 házhelye, 40 ekényi földje és sz. Márton tiszteletére kápolnája volt. Egy 1512. évi levél pedig a kúrián kivül sz. László király és Gécse házáról is tesz emlitést. Mindezt Gécse király az apátságnak adta. A kápolna Udvardon kivül alighanem a mai kálváriahegyen állott és kétségkívül itt volt a kúria is. A husz 3 1) U. o. II. 402. • , 2) U. O.404. 3 S) U. o. 794. 3 4) U. o. 735—736. 14
