Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A felszabadító hadjárat és Érsekujvár visszafoglalása

jaiban pedig ujabb segélyösszegeket kért a pápától. Miután pedig a múlt év eseményei a pápát igen lehangolták, egyik jelentésében hozzátette: «igyekeznünk kell, hogy a hibákat jóvá tegyék, de nem szabad miattok a segély megvonása által bosszút állani.«

8) A pápa, főkép mikor nunciusa jelentéseiből Érsekújvár visszafoglalásának nagy fontosságáról értesült, e célra április elején 100.000 frtot, majd néhány hónappal később ujabb 50,000 frtot küldött. Közbejött Szelepcsényi György érsekprimás (1885. jan. 14.) halála, akinek gazdag hagyatékában az udvar igen alkalmas forrást talált a háború költségeinek fedezésére. Szelepcsényi végrendeletében a tőle elrabolt kincsek értékét az udvarnak adott kölcsön gyanánt tekintette és Esztergom székesegyházának és várának helyreállítására hagyományozta. Ezenkívül hagyatékában 80,000 frt készpénzt, nagy értékű arany és ezüst készletet és tetemes gabonát találtak. Az érsek néhány uradalmat is szerzett Morvaországban. Végrendeletében mindezeket legnagyobbrészt templomok és kollégiumok javára hagyta. Az udvar azt kivánta, hogy a készpénz és az ingó s ingatlan hagyatékból befolyó összegeket hadicélokra fordíthassa oly kötelezettséggel, hogy e pénzt annak idején a végrendeletben megjelölt intézményeknek meg fogja téríteni. A pápai követ a kérelmet támogatta, sőt tovább is ment. Célszerűnek tartotta, hogy a pápa az összes alapítványoknak hadicélokra való fordítását engedje mag. Ezzel ugyanis «lehetővé tenné a háborúnak erélyes folytatását, visszafoglalnék 6) Fraknói: i. m. 113. 226