Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A felszabadító hadjárat és Érsekujvár visszafoglalása

az ország elvesztett területét, felszabadítanék a tö­rök rabságból a lakosokat és visszaszéreznők számos püspökség, káptalan s apátság és más ja­vadalmak birtokait.« A pápa ezt meg is engedte és azt is elrendelte, hogy az örökös tartományokban a szerzetesren­dek által az utóbbi 60 év alatt szerzett ingatlan javak harmadrészének eladásából befolyó összeg is a háború céljaira fordittassék. Ettől fogva az­után nagy pénzsegélyek érkeztek mindenfelől. Mint láttuk, maga a pápa jó példával járt elül. A már emiitett 150,000 frton felül a horvát bán­nak hadai fentartására 15,000, a hadikórházak céljaira pedig 10,000 frtot és tetemes balzsamkész­letet küldött. Buonvisi bibornok a pápai segélypénzeket nem a kamara elnökének szolgáltatta ki, hanem egye­nesen Rabatta tábornoknak adta át, oly utasítás­sal, hogy azt az Érsekújvárt körülzáró hadsereg ellátására fordítsa. Emiatt Bécsben meg is ne­hezteltek reá, de ő — tudta, miért — nem enge­dett. 7) Károly herceg június 11-én indult Bécsből a tá­borba, de a birodalmi hadak késedelme és a pénz­ügyi zavarok miatt a fősereg csak július 7-én ért Újvár alá. Heissler csapatai Érsekujvárat már a tél folyamán körülzárták úgy, hogy csak Thö­köly segítségével tudta magát élelmezni. A herceg a Nyitra folyót Újvár felett és alatt áthidaltatta s ezzel a várat teljesen körülzáratta. Július 11-én pedig a két északnyugati (Forgách és Cseh) bás­tya lövetésével az ostromot megkezdette. A 3000 főnyi őrség vitézül védekezett és az ostromot gyakori kitörésekkel zavarta. 7) Fraknói: i. m. 114—119. 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom